Mi ez a beavatkozás?
Az artroszkópia másik neve csőtükrözés. A térd esetében ez olyan sebészei metódus - kulcslyuktechnika -, amelynél kis átmérőjű optikát vezetnek a térdízületbe. A módszer hosszú ideig csak diagnosztikus beavatkozás volt, amely a térdet védte a teljesen fölösleges ízületi feltárásoktól, amelyek után csak 4-5 nappal lehetett a térdet terhelni. Az ilyen beavatkozás többnyire kórházi tartózkodást igényelt. Kezdetben artroszkópiával nem lehetett műtéteket végezni, mert egyrészt nem voltak hozzá műszerek, másrészt nem volt megfelelő kamera, illetve kivetítőrendszer sem. A térdbe vezetett optika végén ma már mikrochipes kamera van, melynek képét monitorra vetítve látják az orvosok. Emiatt az artroszkópia már komoly beavatkozások elvégzésére is alkalmas.
Mikor van szükség rá?
Térdartroszkóppal fel lehet állítani diagnózist, meg lehet mondani, milyen sérülés, elváltozás történt a térdben.
Artroszkóppal kezelni is lehet bizonyos sérüléseket. Például az ízületen belüli struktúrák, így a félhold alakú porcok gyakran sérülnek és szakadnak. Az ilyenkor keletkező mechanikus károsodásokat, szakadt és sérült részeket, levált, porcos-csontos elemeket, instabillá vált üvegporcokat artroszkóppal el lehet távolítani, adott esetben csavarral vissza lehet rögzíteni, a gyűrűporcokat vissza lehet varrni.
Az artroszkóp felügyelete mellett rekonstrukciót is lehet végezni ezeken a struktúrákon, egyengetni lehet a porcfelszíneket. Lehet olyan felszínpótló műtéteket is végezni, mint a mozaikplasztika, mellyel az 1 és 4 négyzetcentiméter közötti ízületi defektusokat tudják pótolni.
Térdartroszkópos kontrollal szakadt, sérült képleteket is pótolni lehet. Ilyen például az első és a hátsó keresztszalag pótlása.
Vannak olyan baleseti sebészeti beavatkozások, amelyek szintén igényelhetik az artroszkóp felügyeletét. Ilyen, amikor a térdízület lábszárcsonti felszínén beroppan az ízület, és amiatt szöveteket kell kiemeli. Erre a lépcsőképződéssel gyógyult törések esetében is szükség lehet. Ezt korábban csak röntgen képerősítő felügyelete mellett tudták végezni, melynek során káros sugárzás érte a beteget és az egészségügyi személyzetet is. Másrészt a röntgenen csak a mésztartalmú képletek, vagyis a csontok látszottak, míg az artroszkópia az összes szalagot és porcfelszínt, a gyűrűporcot és az üvegporcot is megmutatja.
Artroszkóp segítségével rengeteg egyéb megbetegedést el tudnak látni. Például amikor számtalan apró, grízszerű porcot termel a nyálkahártya. Ilyenkor az artroszkóp felügyelete mellett el lehet távolítani a kórosan termelődő porcszöveteket, porcdarabokat, sőt úgynevezett artroszkópos borotvával - rotációs forgókéssel - ki lehet operálni ezek keletkezési helyét, az ízület gyulladásos nyálkahártyafelszínét.
Vannak olyan reumás betegségek is, amelyeket ugyan artroszkópiával sem tudnak gyógyítani, de következményeit jelentősen enyhíteni tudják. Például a burjánzó, elszaporodó, hipertrófiás nyálkahártya-részletet el tudják vele távolítani. Ez azért fontos, mert a beteg szövet egyrészt sérülékeny, másrészt gyulladást tart fenn, folyadékfelszaporodással jár, feszíti a térdet, ami nagyon fájdalmas. Tűvel ugyanakkor nem lehet újra és újra leszívni a térdet, mert egy idő után befertőződhet, ami gennyes ízületi gyulladáshoz vezet.
Vannak olyan veleszületett vérzékenységgel járó betegségek, amelyeknél az ízületi bevérzések hamar tönkretennék a térdet. Ezeket a vérzéseket artroszkópia segítségével - ízületi tisztító műtéttel, rotációs borotva használatával - korán és hatékonyan lehet megállítani.
Bizonyos tumorokat, tumorszerű elváltozásokat szintén el tudnak távolítani artroszkóppal. Amikor a diagnózis még nem tisztázott, vagy nem egyértelmű, akkor az artroszkóp felügyelete mellett diagnosztikus célból eltávolított szövetmintát szövettani analízisre is el tudják küldeni. Ezt rutinjellegű porcműtétek során is el lehet végezni, ha olyan elváltozást látnak, melynek eredete kérdéses.
Kopásos betegségeknél is alkalmazható artroszkópos beavatkozás. Ilyenkor tönkrement, leválófélben lévő, instabil képleteket tudnak az artroszkóp felügyeletével eltávolítani. Ez persze a legsúlyosabb kopásoknál nem megoldás, de korai, felületi kopások még kezelhetők. Ilyenkor tulajdonképpen a kopott struktúrák felszínről levált egyenetlenséget és a porczúzalékot takaríthatják el.
Artroszkóp segítségével föl tudják mérni a kopás mértékét, melynek eredményeképp dönteni tudnak a megfelelő konzervatív kezelésről is. A felszínek állapotának ismeretében precízebben tudják megválasztani a gyógyszeres kezelést, és azt is pontosan meg lehet állapítani, hogy mikor lehet szükség ízületi kenőanyagok alkalmazására. Utóbbiakat akkor injektálják az ízületbe, amikor az ízületi nyálkahártya gyulladásos állapota miatt már nem termeli meg a kellő mennyiségű és minőségű kenőanyagot. Ilyenkor csak hígabb, vízszerű oldat jut a felszínekre, amely nem biztosít megfelelő tápanyagellátást, másrészt kenőtulajdonságai sem megfelelőek. Emiatt az ízületi felszínek károsodnak.
Gyerekeknél fejlődési problémákat is lehet térdartroszkópiával korrigálni. Előfordul, hogy a gyűrűporc korongalakban fejlődik, pedig félhold alakzatúnak kellene lennie. Ennek kezelése azért fontos, mert a kórosan kifejlődő gyűrűporc nagyon sérülékeny, ami fájdalmas mozgáskorlátozottsághoz és további korai kopásos károsodáshoz vezethet.
Mit diagnosztizálnak vele?
Artroszkóp segítségével valamennyi térdprobléma diagnosztizálható, hiszen segítségével az egész ízület jól áttekinthető. Műtét közben az ízületet mozgatva annak funkcionális viselkedése is vizsgálható.
Hogyan kivitelezik a beavatkozást?
A térdartroszkópiás beavatkozások vértelenségben történnek, ami azt jelenti, hogy a combra felerősítenek egy vérnyomásmérőéhez hasonló mandzsettát, amelyet felfújnak. A vérkeringést így kizárják, közben az ízületet pedig steril sóoldattal mossák át. Erre azért van szükség, mert ha az ízületbe vezetett optika és vizsgálóeszközök nyomán vér folyik, akkor hiába vezetnek bele optikát, nem tudják láthatóvá tenni az ízületi struktúrákat.
A combra helyezett mandzsetta nyomása nagyon nagy, 250-300 higanymilliméteres, amelyet egy nem érzéstelenített beteg maximum 5-7 másodpercig képes tolerálni. Az erős fájdalom miatt peridurális érzéstelenítésre vagy altatásra van szükség. A peridurális érzéstelenítés előnye, hogy hatása a műtét után is tart, összesen 6 órára biztosít fájdalommentességet. Miatta viszont (mert mozgásképtelenséget is okoz) a betegek jellemzően nem mehetnek haza a műtét napján. Az altatásos megoldásnál ilyen korlát nincs, ezért az egynapos sebészeti ellátásoknál inkább ezt a megoldást választják.
A térdartroszkópia során használt, kis átmérőjű optikát egy 4,5 milliméteres műtéti metszésen keresztül - melyet jellemzően a térd külső felszínén ejtenek - vezetik a térdízületbe. A térd belső felszínén, a térdkalács inától nagyjából ugyanolyan távolságra azokat a műszereket vezetik be a térdbe, amelyekkel a beavatkozást végzik. A műtétet ezen a két fő metszési ponton keresztül bonyolítják, de a művelet tökéletesítéséhez több behatolási pontra is szükség lehet. Vannak olyan területek is, ahová nem érnek el a relatíve hosszú műszerek, ezért akár 2,5-3 centis körben is nyithatnak új kapukat. Annak érdekében is szükség lehet több behatolási pontra, hogy a nehezebben elérhető területekhez az azokhoz közelebb ejtett portálokon át könnyebben hozzáférjenek. Ez még mindig kevésbé ártalmas, mint az egyetlen behatolásból végzett ízületi feltárás.
Mennyi időt vesz igénybe?
Egy gyakorlott sebész 5-7 perc alatt végez a diagnosztikus artroszkópiával, de a kisebb műtétek is elkészülnek 15-20 perc alatt. Egy nagyobb műtét elvégzéséhez - amelynél struktúrát pótolnak, vagy például üvegporc- vagy gyűrűporc-sérülést kezelnek - valamivel több időre is szükség lehet. Olyan beavatkozások is lehetnek, melyek másfél órán át tartanak.
Milyen szakorvos végzi?
Térdartroszkópiát ortopéd szakorvosok és traumatológusok végezhetnek.
Hogyan kell készülni rá?
Az artroszkópia előtt mindig végeznek fizikális, valamint röntgenes vizsgálatot. Napjainkban terjed az MR-vizsgálat is, amely nagy pontossággal képes kimutatni porcsérüléseket vagy szakadásokat, illetve krónikus gyulladásos elváltozásokat, amelyeket artroszkóppal tudnak gyógyítani. A betegeket a beavatkozás előtt alaposan kivizsgálják, ellenőrzik laboreredményeiket, meggyőződnek róla, hogy a műtéti területen nincs-e gyanús bőrelváltozás, szőrtüszőgyulladás, mechanikus sérülés (ez a fertőzések elkerülése miatt fontos). Ha a beteg lázas, vagy más szervén gennyes betegség alakult ki, akkor annak meggyógyulásáig elhalasztják a műtétet. A betegnek üres gyomorral kell érkeznie a beavatkozásra; utoljára az előtte való napon fogyaszthat élelmiszert.
Mire kell figyelni utána?
Ha esély van rá, hogy vérzés jelentkezzen (ezt mindig jelzik a műtét után), akkor a betegnek 2-3 napig csak minimális terhelés mellett szabad közlekednie. Ilyenkor nem szabad sportolni vagy nagyobb távokat megtenni, mert ezek miatt beindulhatnak vérzések. A műtét után szükség van gyógytornára, mert az operáció alatti vértelenség csökkenti a végtag táp- és oxigénellátását. Emiatt az izomzat legyengül, műtét előtti erejét, terhelhetőségét pedig csak idővel nyeri vissza. Jellemző, hogy akinek korábban jó izomzata volt, hamarabb visszanyeri erejét.
Jár vele fájdalom?
A peridurális érzéstelenítés vagy az altatás miatt a beavatkozás nem jár fájdalommal. Előbbi hatása 6 órán keresztül fennmarad. Emiatt van, hogy alkalmazásakor a térdműtét után nem jelentkezik azonnal fájdalom - mikorra pedig elmúlik a hatása, megszűnnek azok az akut fájdalmak, amelyek az artroszkópia miatt alakultak ki.
Kinél nem végezhető?
Annál a betegnél nem végezhető térdartroszkópia, akinek súlyos keringési problémája van, vagy akinél a műtéti terület fertőződött. Akkor sem alkalmazható a módszer, ha a térdízület valami miatt (például nagyon súlyos kopás, korábbi baleset vagy anyagcsere-betegségből eredő ízületi bevérzések következtében) nagyon merev. Ilyenkor az ízület teljes mozgáspályáját nem lehetne áttekinteni az eszközzel.
Milyen szövődményei lehetnek?
A beavatkozás során sérülhetnek olyan ízületen belüli véredények, amelyek ugyan képesek gyógyulni, de a műtét utáni időszakban még szivároghatnak, így miattuk bedagadhat, beduzzadhat a térd. Az operáció során sérülhet bőrideg, de a gyűrűporcok elérése közben sérülhetnek a tükörporcok felszínei, illetve szalagok is. (Gyakorlott sebészeknél ilyesmi azért nem nagyon fordul elő.)
Mivel kisebb felszín és kevesebb szövet sérül az artroszkópia során, mint az ízületek feltárásánál, a betegeknek rövidebb ideig kell a kórházban maradniuk. Kevesebb idő kell a rehabilitációjukhoz is, így hamarabb tudnak visszatérni hétköznapi aktivitásukhoz.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Bartha Lajos ortopéd szakorvosnak, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikáján működő térdízületi artroszkópos részleg vezetőjének.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+3 °C
Minimum:
-3 °C
Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet. Délelőtt a csapadékzóna tovább halad kelet felé, amely az északi, északkeleti tájakon még kisebb havazást, délebbre esőt, havas esőt egyaránt okozhat. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél nagy területen megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.
