Az apró, leggyakrabban a szájnyálkahártyán - a száj belső felén, a szájpadláson, az ínyen vagy a nyelv körül - kialakuló hólyagok minden ötödik embernél rendszeresen előfordulnak. Az afta fájdalommal, olykor égő, viszkető érzéssel jár és mivel meglehetősen kényes helyeken lehet, az olyan alapvető tevékenységeket is megnehezíti, mint az evés, az ivás, vagy a beszéd. Sokaknál ráadásul nem is egyszeri kellemetlenségről van szó: évente többször is kiújulhat.
A hólyagok néhány nap alatt kifakadnak és helyükön ovális vagy kör alakú sárga, esetleg fehér színű, gyulladt szegélyű fekély marad, ami rendszerint egy-két hét alatt magától elmúlik anélkül, hogy heget hagyna maga után. Általában gyerekeknél - akik sok mindent a szájukba vesznek -, tinédzsereknél és fiatal felnőtteknél gyakoribb, és jellemzően inkább a nőket érinti, ám életkortól függetlenül mindenkinél megjelenhet. A webMD összefoglalója alapján összeszedtük az afta jellemzőit és a betegséggel kapcsolatos leggyakoribb félreértéseket.
Az ajakherpesz és az afta ugyanaz?
Noha mindkét betegség fájdalmas, rendszeresen kiújulhat és hetekig eltarthat a gyógyulás, a herpesz és az afta nem ugyanaz. A herpeszt a Herpes simplex vírus okozza, amivel minden ember találkozik és lappangva egy életen át a szervezetben marad. Az afta kialakulásának hátterében több tényező is állhat, de a herpeszvírus biztosan nem.
Míg a herpesz fertőző, addig az afta nem. Utóbbi jellemzően a szájüregben keletkezik, a herpesz viszont az ajkakon, a nemi szerveken, ritkább esetben a test egyéb pontjain, például az orrban vagy akár az állon. A herpesz apró, folyadékkal telt hólyagokkal jár, amelyek csoportosan helyezkednek el és nagy sebet alkothatnak. Az afta többnyire egyetlen hólyagot jelent, de ha olykor mégis csoportosan tűnik fel, akkor is apró hólyagocskák alakulnak ki.
Az afta mindig apró?
Az aftának több típusa létezik, és nem mindegyik kicsi. Az úgynevezett Mikulicz-féle afta a leggyakoribb: ez valóban kicsi, mindössze pár milliméteres és a kellemetlen érzésen kívül nem igen jár más tünettel. Ezzel szemben a 2-3 centiméteres Sutton-féle afta mélyebb, ezért amellett, hogy fájdalmasabb is, jóval nehezebben gyógyul : akár 6 hétig is eltarthat, amíg teljesen eltűnik. Olykor heg marad utána. Ráadásul egyéb, kellemetlen tüneteket is okozhat, a többi között lázat és nyirokcsomó-duzzanatot. Érdemes odafigyelni rá, és amennyiben szükséges, orvoshoz fordulni vele. Kezelés gyanánt többnyire különféle érzéstelenítőt tartalmazó szájöblítőt vagy tablettát javasolnak, melyek használata felgyorsíthatja a gyógyulást. A harmadik típus, az úgynevezett Cook-féle afta kicsi, nagyjából gombostűfejnyi, de csoportosan jelentkezik.
Az aftát is vírus okozza?
Az afta kialakulásának hátterében állhat vírus is, ahogy számos más tényező, sőt, szakemberek szerint ezek kombinációja is. Okozhatja vitamin- (folsav, B12), vagy nyomelemhiány (cink), helytelelen táplálkozás, ételallergia vagy érzékenység, stressz, ahogy bizonyos hormonális változásokkal járó folyamatok, például a menstruáció. Egyes fogkrémek, szájvizek és gyulladáscsökkentő gyógyszerek használata is elősegítheti, ahogy a durva fogmosás, vagy egy-egy fogászati beavatkozás. De az is előfordulhat, hogy genetikai ok áll a háttérben: akinek a családjában már előfordult afta, nagyobb eséllyel küzd meg vele.
Az afta mindig önálló betegség?
Az esetek többségében az afta jön és megy, vagyis egy ideig kellemetlenséget okoz, aztán elmúlik. Ám lehet más betegségek kísérőtünete is, például a Behcet-kóré, egy ritka, egész szervezetet érintő betegségé, ami testszerte - és különösen az erekben - gyulladást idéz elő. Az afta jelezhet cöliákiát, más néven lisztérzékenységet is, ami egy szintén egész szervezetet érintő autoimmun betegség. Gyulladásos bélbetegségek, például fekélyes vastagbélgyulladás vagy az autoimmun eredetű Crohn-betegség kísérőtüneteként is ismert. Fontos, hogy amennyiben az afta mellé egyéb, kellemetlen tünetek is társulnak, az érintettek mindenképpen forduljanak orvoshoz, hogy mielőbb kiderüljön, mi okozza a panaszokat.