A vakcinák a kórokozók ellen használt olyan oltóanyagok, amelyek a kórokozó egy kis darabját vagy a teljes kórokozót (inaktivált vagy gyengített formában) tartalmazzák. (Az egyéb antivirális vagy antibakteriális szerek más elven működnek.) A védőoltás célja az immunizáció, azaz a szervezet kórokozókkal szembeni védetté tétele. Passzív immunizáció esetén kész antitestek kerülnek a szervezetbe, aktív immunizáció esetén pedig az előbb említett elölt vagy gyengített kórokozók a szervezet immunrendszerét késztetik védekezésre.
Bár a legújabb tanulmányok szerint az immunrendszert erősítő glutamin - amely bizonyos fehérvérsejtek elsődleges tápanyaga - hatékonyan gátolja a herpeszvírus kiújulását egereknél és tengerimalacoknál, illetve a pritelivír hatékonyabban csökkenti a vírus okozta elváltozásokat nemi herpesz esetén, mint a valaciklovir, egyelőre még egyetlen kutatócsoport sem találta meg a herpeszvírus ellenszerét. Emellett feltehetően sok idő múlva lesz majd preventív védőoltás a fertőzés ellen.
Noha a vakcináció volt a modern orvostudomány legnagyobb sikere a XX. században, a vírusok elleni küzdelem a mai napig számos kihívást támaszt a kutatókkal szemben, hiszen nem könnyű felvenni velük a harcot. Míg bizonyos baktériumok ellen már régóta vannak hatásos szerek (bár egyes baktériumtörzsek is egyre inkább ellenállóak az eddigi gyógyszerekkel szemben), addig a vírusok kiirtása a szervezetből lényegesen nehezebb feladat. Többek között azért, mert a baktériumok anyagcseréje jelentősen eltér az emberétől, így könnyű őket célba venni. A vírusok azonban az ember sejtjein belül szaporodnak, a szervezet anyagcsereútjait használják, emiatt ha ezeket gátolná valamilyen szer, az a test számára is problémát jelentene.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ahhoz, hogy a herpeszvírus ellen hatékony vakcina készülhessen, pontosan ismerni kellene a vírusanyagcsere egyes lépéseit, hogy az elkészült oltóanyag az emberi szervezet sejtjeire minimális hatást gyakoroljon csak. Azonban a herpesz kiújulása mögötti sejtszintű és molekuláris folyamatok nem ismertek eléggé ehhez a folyamathoz. Ráadásul a herpeszvírus az idegdúcokban bújik meg, ahová a szervezet védekezőképessége nem ér el.
Marad a tüneti kezelés
Bár a vírus elleni hatékony szer felfedezése még várat magára, szerencsére a kellemetlen érzést és látványt okozó tünetek enyhítésére számos lehetőség van, sőt kis odafigyeléssel, megelőzéssel jól kordában tartható a betegség. Mivel sokat nyom a latban a szervezet ellenálló képessége, javasolt a rendszeres vitamin- és nyomelem-utánpótlás biztosítása. Mindemellett fontos a megfelelő személyes higiénia is.
Az első alkalommal jelentkező, úgynevezett primer herpeszt nagyon gyakran nem ismerik fel, mivel más betegségek, többek között egyéb vírusfertőzések tüneteire hasonlítanak a panaszok. A herpesz kiújulása esetén már az égő, feszülő érzésnél ajánlatos egyből a speciális ajakír vagy krém használata. Az apró hólyagok belsejében erősen fertőző a folyadék, ami további területekre is kiterjedhet, amennyiben a burok megsérül.
