A leggyakoribb kellemetlenség
Mindenki tapasztalhatja egy átlagos időszakban a háziorvosi rendelő várójában ülve, hogy a legtöbb beteg valamilyen légúti infekcióval, fertőzéssel keresi fel orvosát. Megfázás (aminek, ma már tudjuk, szinte semmi köze nincs a hideghez, hanem annál inkább valamilyen vírusos fertőzéshez), a torok, a garat fájdalmas gyulladása a leggyakoribb tünet. Ha pedig azt is számításba vesszük, hogy ez az a betegség, amelyet ma Magyarországon nem szokás komolyan venni, így sokan el sem mennek ilyesmivel orvoshoz, bizony kiderül, hogy ez a leggyakoribb kellemetlenségeink közé tartozik. Ezeket a megbetegedéseket két nagy csoportra oszthatjuk, és aszerint, hogy a gégétől felfelé vagy az attól lefelé eső területek gyulladásáról van szó, felső, illetve alsó légúti megbetegedésről beszélünk.
Természetesen a légutak anatómiailag és funkcionálisan is egységes rendszert alkotnak, a különböző megbetegedések formái sokszor együttesen fordulnak elő, és nemegyszer csak nehezen különíthetők el egymástól. A tünetek sem mindig teljesen egyértelműek, hiszen vírusfertőzés is okozhat magas lázat, gyulladást, rossz közérzetet, nagyfokú torokfájdalmat. Mégis meg kell próbálni különbséget tennünk az egyes kórképek között, mert más és más kórokozó okozza őket, így a terápia is különböző lehet.
Az egészséges légutaknak is vannak mikrobái
A légutak legfelső része, a szájüreg, az orrüreg, a garat és környéke, a hozzájuk kapcsolódó melléküregek jobban ki vannak téve a fertőzéseknek. Ennek oka egyrészt az, hogy közelebb vannak a külvilághoz, nagyobb az esélye a cseppfertőzésnek, másrészt, hogy a szájüreg, az orr és a garat sohasem teljesen steril: megvan a maga mikroflórája, különböző baktériumok megtelepedtek benne. Számos patogén és nem kórokozó, "barátságos" mikroba békésen megfér egymással ezen a helyen egy egészséges szervezetben. Kényes egyensúlyi helyzetről van szó, amelyet akár egy vírusos fertőzés, akár egy feleslegesen adott antibiotikum felboríthat. A vírusos fertőzések kivédhetetlenek, de legalább az ilyen esetekben szükségtelenül adott antibiotikum biztosan elkerülhető. Az esetek döntő többsége nem bakteriális eredetű, túlnyomó részüket vírus okozza, mégis, ezen fertőzések hetven százalékát kezelik antibiotikummal. A baktériumellenes szerek viszont ezekben az esetekben a gyógyulást nem segítik, sőt több, a későbbiekben esetleg problémát okozó elváltozás- rezisztencia, gyógyszerallergia-alapja lehet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Fertőzésforrások és tünetek
A kórokozók cseppfertőzés útján, beszennyezett tárgyak közvetítésével kerülnek a szájba, garatba, azok különböző megjelenésű gyulladását okozva. Hogy mik lehetnek ezek a tárgyak? Bármi, amelyre akár egyetlen tüsszentés útján milliónyi kórokozó juthat az orrváladék cseppjeivel, vagy a baktériummal, vírussal fertőzött ember kezével: a tömegközlekedési eszközök kapaszkodó fogantyúitól kezdve a kisbabák rágókájáig. A gyulladás önmagában nem egy betegség, hanem a szervezet reakciója valamilyen külső vagy belső sérülésre és fertőzésre.
Célja a (nyálkahártya) sérülés további súlyosbodásának megakadályozása, és a már létrejött sérülés helyrehozása. Ezáltal lépnek fel a gyulladás tipikus tünetei, a bőrpír, a fájdalom, a duzzanat, a funkciókorlátozás,a a melegség, a láz. Ezek a tünetek a fokozott véráramlás (bőrpír, melegség) és a gyulladt szövetekbe lépő folyadék (duzzanat) miatt jelentkeznek. A fájdalomérzet többek között bizonyos szöveti hormonok, az úgynevezett prosztaglandinok kiáramlása következtében alakul ki, célja a figyelemfelkeltés mellett a sérült testrész, szövetrész nyugalmának biztosítása. A száj és a torok régiójában többek között a fogínygyulladás , a száj- és a garatnyálkahártya és a garatmandula gyulladása fordul elő leggyakrabban.
Ha lázat tapasztalunk, meg kell próbálni kideríteni, mi lehet a láz, a betegség oka, hiszen több fajta megbetegedés tünetei hatékonyan kezelhetők nem vényköteles gyulladáscsökkentő, helyi érzéstelenítő, antiszeptikus szerekkel is, amelyeket akár a házi- vagy úti patika is tartalmazhat. Ha azonban az elváltozás, a tünetek nem javulnak az első néhány nap alatt, mindenképpen orvoshoz kell fordulni.
Afták
Szájfertőzés okozhat kicsiny, tejfehér, piros szélű, fájdalmas foltokat a nyelv, az íny vagy a száj belső falának bármely részén: ez a szájfekély, az aftás szájgyulladás. Elsősorban a puha részeken, az ajkak, az arc belső felszínén jön létre. A méretéhez képest várhatónál jóval fájdalmasabb elváltozás, a fájdalom 4-10 napig is eltarthat, és felerősödhet forró vagy fűszeres étel, kidörzsölődés hatására. Súlyos esetben láz, a nyaki nyirokcsomók duzzanata alakul ki, és általános levertség kíséri a fertőzést. Érdekesség, hogy az afták kialakulásában szerepet játszhat a stressz, mivel úgy tapasztalták, hogy például az egyetemisták vizsgaidőszakban gyakrabban szenvednek tőle. Nagyon hasonlítanak az afta és a herpesz simplex vírus okozta elváltozás tünetei. A kezelés alapja a fájdalom csillapítása a seb, az afta eltűnéséig, hogy a beteg tudjon enni. Fertőtlenítő szájvíz, ecsetelő használata sokat enyhít a kellemetlenségen, ezért ezek sem hiányozhatnak a házi patikából.
Torokbajok
A torokfájás gyakori panasz, mely előfordulhat mind gyermek, mind felnőttkorban. A panasz hátterében legtöbbször valamilyen irritáció, vagy baktérium, illetve vírus által okozott banális gyulladás áll, ritkábban valamilyen súlyos vagy specifikus gyulladás, esetleg daganat. Enyhe - csak a nyálkahártya felszínét érintő - gyulladást válthat ki kémiai irritáció, a testhőmérséklettől jelentősen eltérő hőhatás, például forró vagy jeges ital. Különösen könnyen okoz panaszt az erősen hűtött szénsavas ital, például jégszekrényből való kivétel után azonnal fogyasztott sör vagy üdítő.
Hasonlóképpen gyulladást vált ki a forró, fűszeres étel, amely úgynevezett uvula ödémát (nyelvcsap vizenyős duzzanatát) is tud okozni, mely szintén torokfájással és fájdalmas nyeléssel jár. A baktériumok által kiváltott gyulladások között leggyakoribb és egyben legismertebb a tüszős mandulagyulladás, melyre a torokfájdalmon kívül a magas láz és elesettség jellemző. A vírusos fertőzések között jól ismert a herpangina, melyre a torok nyálkahártya apró hólyagos gyulladása jellemző. A néhány napig tartó fájdalmat mérsékelt láz kíséri.
Ritkább a mandulák fekélyes gyulladása . A betegség jellegzetes bűzös leheletet okoz, féloldali fájdalommal és az azonos oldali nyirokcsomó megnagyobbodásával jár, mérsékelt láz kíséri. A mandula körüli tályog legtöbbször mandulagyulladás után jelentkezik, heves, féloldali fülbesugárzó fájdalmat és nehezített nyelést okoz. A beteg esetleg a nyálát sem tudja lenyelni. Állandóan jelenlévő kórokozók tartják fenn az idült mandulagyulladást, melyre a gyakori vagy állandó mérsékelt torokfájdalom, esetleg hőemelkedés és a nyirokcsomók időszakos megnagyobbodása jellemző. Amíg orvos véleményét nem kérjük, érdemes helyileg ható készítménnyel befújni vagy gargalizálni az érintett területeket.
Gyulladás az ínyen - gingivitisz
Az ínygyulladás kialakulásában különböző tényezők játszhatnak szerepet. Okozhatja a plakk (a fogra rakódó, puha, ragacsos, elsősorban baktériumokat tartalmazó filmszerű réteg), kialakulhat vírusfertőzés hatására, és hormonálisváltozások is állhatnak a háttérben. (Terhesség során pl. gyakran felerősödik.) Leggyakrabban azonban az elégtelen szájhigiéné miatt felgyülemlő plakkbaktériumok okozzák. A fogínygyulladás első jele, ha a fogmosás során az íny vérezni kezd. Később az íny pirossá és duzzadttá válik. A fogínygyulladás ebben a szakaszában még nem jár fájdalommal, és általában nem is tudatosul. Amennyiben az irritált fogínyt nem kezelik, elkezd visszahúzódni, kialakul az ínysorvadás . A fog és az íny között lévő kötőszövet elpusztul, és kis tasakocska alakul ki a fognyak és az íny között. Ekkorra az ínygyulladás már jelentős mértéket ölt. A beteg ínyvérzésre, fájdalomra, és rossz leheletre panaszkodik.
Ez is érdekelhet
A krónikus gingivitis jellegzetes tünetei: vérzés, duzzanat és a vörös íny. Amennyiben nem teszünk ellene semmit, a gyulladás egyre mélyebbre és mélyebbre terjed. A baktériumok könnyen elszaporodnak a fogínytasakban. A szöveti folyadékból és a vérből ásványi anyagok épülnek be az íny alatti plakkba és fogkő képződik; a fogínytasak mélyül, és a gyulladás előrehalad. A fog fokozatosan meglazul, és végül ki is eshet. Az ínygyulladás megelőzhető a jó szájhigiéniával: azaz rendszeres fogmosással, szájvíz és fogselyem használatával, a kialakult fogkő fogorvos általi rendszeres eltávolításával. Heveny herpeszes ínygyulladás esetén a fájdalmas fertőzés idejére fájdalomcsillapító hatású szájöblítő tanácsos lehet.
