Az érzékennyé válás folyamata
Vagy a tavalyi darázscsípés még csak múló, kellemetlen fájdalmat okozott, most meg a csípés után hatalmasra duzzadt az egész karunk? A szenzibilizáció - az érzékennyé válás - folyamata során az allergént - a reakciót okozó anyagot - az immunrendszer sejtjei "idegenként" észlelik, és beindítják ellene az immunglobulin E (IgE) ellenanyag termelését. Ebből az észrevétlen folyamatból az allergizálódó beteg semmit sem észlel, sőt sokan nem az első, nem is a második, hanem a sokadik találkozáskor válnak érzékennyé, azaz szenzibilizálódnak. Fontos azonban megjegyezni, hogy a környezeti allergénekre specifikus IgE termelődése csak az arra hajlamos személyekben alakul ki, hiszen az emberek többsége folyamatosan érintkezik a legkülönbözőbb "allergénekkel", mint az állatszőr, a háziporatka, pontosabban annak ürüléke, a tej vagy a tojás fehérjéje, nem beszélve a pollenek számos fajtájáról, mégsem mutat allergiás tüneteket.
Hisztamin és társai
Az allergén természete szerint bejuthat a belégzett levegővel a légutakon keresztül, táplálék vagy gyógyszer formájában a gyomor-bélrendszeren keresztül, rovarcsípés által pedig bejuthat a bőrbe, vagy egyenesen a vérbe. Az immunrendszer e folyamatban szerepet játszó sejtjei a szervezet minden részén megtalálhatók. Egyes immunsejteken (főleg a hízósejteken) meglepően nagyszámú (200 - 400 000) IgE kötőhely áll rendelkezésére, melyekhez hozzákapcsolódnak az IgE molekulák. Ezek pontosan felismerik az allergénjeiket, és csakis egy adott allergénnel képesek kapcsolatba lépni. Amint az allergén összekapcsolódik a rá specifikus, hízósejteken ülő immunglobulin E-vel, bonyolult biokémiai reakció indul el: a hízósejtekből közvetítő anyagok szabadulnak fel, köztük a hisztamin, amely a jól ismert allergiás tünetek - a csalánkiütés, a viszketés, a bőrpír, a tüsszögés, az orrfolyás, a köhögés, a nehézlégzés, a szemviszketés és a hasmenés - kialakulásáért elsősorban felelős. Szintén a hisztamin hatásának tulajdonítható sokkos állapotban a vérnyomás csökkenését okozó értágulat.
A hisztamin és a felszabaduló többi közvetítőanyag gyulladásos sejteket vonz a "tett helyszínére", és ezek hozzák létre az idült allergiás reakciót. Közülük is kiemelkedő jelentősséggel bírnak az ún. eozinofil sejtek, amelynek belsejéből kiszabaduló közvetítő anyagok a környező szövetek gyulladását, károsodását okozzák. Ezeknek a mérgező fehérjéknek komoly szerepük van a szervezetbe kerülő élősködők és férgek elpusztításában, ma azonban, hatásos parazitaellenes gyógyszerek birtokában már csak az allergiás gyulladás során okozott szövetkárosító hatásuk miatt emeljük ki jelentőségüket. Ugyancsak érdemes megemlíteni a limfocitákat, amelyek közül a B-limfociták az immunglobulin E-t, a T-limfociták pedig azokat a közvetítő anyagokat termelik, amelyek a gyulladás krónikussá válásáért felelnek.
Természetesen a gyulladt szövetek érzékenyebben reagálnak - hiperreaktívak - a nem allergizáló ingerekre is. Ez azt jelenti, hogy például a szénanáthás beteg a száraz levegőt, a dohányfüstöt és az erősebb illatokat is nehezebben viseli.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Gondolkodjunk előre!
Az allergiás betegek kezelése bonyolult és összetett feladat, ezért kiemelt szerepet kap a prevenció, azaz a megelőzés. Az elsődleges megelőzés a szenzibilizáció kialakulását jelenti, azaz meg kell akadályozni a kóros IgE-termelődés beindulását. Ezt lehetőleg már újszülöttkorban el kell kezdeni, elsősorban ezért fontos az anyatejes táplálás, az anyai dohányzás mellőzése a terhesség és a szoptatás ideje alatt, illetve az erősen allergizáló ételek - a tehéntej, a tojás, a földimogyoró, a szója - lehetőség szerinti kerülése a szoptatás alatt. A lakásban kialakított viszonylag allergénmentes környezet és a háziállatok távol tartása szintén segít az érzékennyé válás kialakulásának elkerülésében. Az elsődleges megelőzés azok számára a legfontosabb, akik allergiás hajlammal születtek ugyan - atópiásak -, szervezetükben fokozott mértékben termelődnek IgE ellenanyagok, de még nem mutatnak tüneteket. A szenzibilizálódás időtartama változó, és jelenleg az orvostudomány sincs tisztában azzal, hogy mi védi meg ezeket a betegeket a tünetek jelentkezésétől. Annyi bizonyos, hogy valódi allergia gyakrabban alakul ki akkor, ha az atópiás emberek lakásában, vagy munkahelyén (illetve óvodában, iskolában), nagy mennyiségben fordulnak elő allergén természetű anyagok.
Célkeresztben az immunrendszer
Az allergia kezelése, melynek rövid távú célja a tünetek jelentkezésének megelőzése illetve ezek enyhítése hosszú távon szolgálhatja a betegség súlyosbodásának megelőzését is. Olyan gyógyszer, amely végleges gyógyulást biztosítana az allergiás betegnek, jelenleg nem létezik. A tünetek enyhítésére olyan módszerek állnak rendelkezésre, amelyek az immunrendszer kóros folyamatának különböző lépéseibe avatkoznak bele. Az egyik lehetséges út a specifikus immunterápia, a hiposzenzibilizáció, amelyet régebben csak a gyógyszeres kezelés hatástalansága esetén alkalmaztak, napjainkban azonban ennél sokkal nagyobb jelentőséggel bír. Ez a kezelés minden beteg esetében egyéni és körültekintő elbírálást igényel. Lényege az allergén emelkedő koncentrációban való bejuttatása a szervezetbe, célja a szervezet "hozzászoktatása" az allergénhez. A beadás történhet az orrüregbe, vagy a nyelv alá adással, illetve a bőr alá történő fecskendezéssel. A terápia elsősorban pollen- és háziporatka okozta allergiás rhinitis és asztma esetén javasolt, ám ezeknél is jobb eredményt a méh- és darázscsípés allergiásoknál tudnak elérni. A kezelést gyárilag előállított, tisztított kivonatokkal végzik, és például a méh-, illetve darázsméreg allergiás betegek 85-95%-a a 3-5 évig tartó injekciós kúra után meggyógyul.
A kezelés további lehetőségét jelenti a hízósejtek gátlása; ebben az esetben a gyógyszerek a hisztamin és egyéb közvetítő anyagok felszabadulását akadályozzák meg. A legelterjedtebb kezelési módnak számítanak a hisztamin hatásai ellen ható gyógyszerek, az antihisztaminok. Ezek a gyógyszerek megakadályozzák, hogy a hisztamin az arra specifikus receptorokhoz kapcsolódjon és kifejtse hatását, de az újabb készítmények az allergiás gyulladás ellen is igen hatékonyak. További alapvető és nagy jelentőséggel bíró gyógyszercsoport a szteroid típusú gyógyszerek, melyek az allergiás gyulladás ellen hatnak.
És akkor ez így marad?
Az allergiás betegségek természetes lefolyása nem jósolható meg. Általánosságban elmondható, hogy a kisgyermekkorban kezdődő allergiás asztmát a gyerekek nagy része "kinövi". A kicsit később, de még fiatalkorban jelentkező allergiás betegségek kórjóslata is jó. A felnőttkorban és az idősebb korban induló allergiás megbetegedések, különösképp az asztma viszont gyakran maradandó, s a betegnek élete végéig gyógyszert kell szednie.
Ez is érdekelhet
