Javában tart a pollenszezon, így egyre többen fordulnak orvoshoz allergiás panaszaikkal. Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa megválaszolta a betegek által legtöbbször feltett kérdéseket.
Nem jól választottam antihisztamint?
A betegek nagyon sok információhoz jutnak az internet segítségével - ennek az előnye és a hátránya is érezhető. Előny, hogy az érintettek felismerik a betegséget. Tudják, hogy nem természetes jelenség, ha évről évre azonos időszakokban a náthához hasonló tüneteik vannak. Hátrány viszont, hogy sokan hasraütés-szerűen választanak a vény nélkül kapható készítményekből – anélkül, hogy tudnák, pontosan mi okozza a panaszokat. A találomra vásárolt gyógyszer ugyanis sok esetben hatástalan.
„Ha az antihisztamin szedése mellett is allergiás tüneteink vannak, annak a leggyakoribb oka, hogy nem a számunkra megfelelő hatóanyagot választottuk” – magyarázza a szakember. Ám előfordulhat az is, hogy a dózis túl alacsony, esetleg kiegészítő kezelésre lenne szükség – például az antihisztamin mellett szteroidos orrspray-re.
Azt is jó tudni, hogy ami tavaly bevált, nem biztos, hogy idén is hatni fog azonos dózisban és hatóanyagokkal. Ezért ajánlott évente felkeresni a kezelőorvosunkat, és ha indokolt, akkor módosítani a kezelést. Erre különösen akkor lehet szükség, ha a tünetek megváltoztak, vagy a korábban hatékony gyógyszerek nem szüntetik a panaszokat.
A természetes antihisztaminok is hatásosak?
Egyre több beteget érdekelnek a szénanátha természetes, gyógyszermentes kezelési lehetőségei. Több kutatás is foglalkozik ezzel a kérdéssel, és születtek már biztató eredmények – például a csalán, az ananász kivonat (bromelain), a flavonoidok családjába tartozó quercetin vagy a C-vitamin szedésével kapcsolatban. Egy időben pedig elterjedt a mítosz, miszerint a gyömbérből, ananászból, almából és citromból készült turmix csökkentheti a szénanáthás tüneteket. Itt azonban mindig számolni kell a keresztallergia lehetőségével is.
Ha valaki allergiás a nyírfára, akkor nála például az alma fogyasztása szájüregi viszketést okozhat, így biztosan nem lesz jobban a turmixtól. A másik probléma, hogy az allergia kezelésében nagyon fontos a személyre szabott dózis beállítása, mert csak így lehet tünetmentességet elérni. Egy gyümölcskoktél esetében azonban nehéz meghatározni az adott betegnél javasolható dózist, ezért ezt inkább csak a hagyományos gyógykezelés kiegészítéseként, a kezelőorvossal egyeztetve javasolt alkalmazni – figyelmeztetett az allergológus.
Bármikor elvégeztethetem az allergiavizsgálatot?
Sokan már csak akkor fordulnak allergológushoz, ha úgy érzik, egyedül már nem boldogulnak a tüneteikkel. Az évek óta kezeletlen allergia azonban komoly kockázatot jelenthet. A kezeletlen betegeknél ugyanis gyakori az újabb allergiák megjelenése, az elhanyagolt betegség szövődményeként pedig akár asztma is kialakulhat.
Ha valaki allergia elleni gyógyszer szedése mellett vizsgáltatná ki magát, fontos tudnia, hogy az alkaros bőrpróba - Prick-teszt - nem végezhető el, ha a beteg antihisztamint szed. Ilyenkor legalább 5 nap szünetet kell tartani, hogy a hatóanyagok kiürüljenek a szervezetből és ne szülessen álnegatív eredmény a tesztnél. Ha a páciens még rövid időre sem hagyná el a gyógyszert, akkor vérvizsgálatot lehet végezni.
Van más lehetőség az állandó gyógyszerszedésen kívül?
Sokan idegenkednek a heteken, hónapokon át tartó gyógyszerszedéstől, ezért tartós megoldást keresnek az allergiás tünetek ellen. Ilyen esetben az allergén immunterápia javasolható. Itt is szedni kell ugyan egy készítményt – az allergén tisztított kivonatát tabletta, spray vagy cseppek formájában kell a nyelv alá helyezni –, ám mindössze naponta egyszer, három éven át.
A javulás már a kezelés első évében jelentős, sikeres terápia esetén pedig akár 10-12 év tünetmentességet is elérhetünk. Ezt a kezelést azonban az allergén növény virágzása előtt minimum két hónappal meg kell kezdeni.