Az öndiagnózis tévútra vihet
A betegek gyakran már friss leletekkel érkeznek a rendelésre Dr. Sárdi Krisztina, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusa szerint. - Olvastak róla, hogy a tüneteik hátterében valamilyen ételérzékenység vagy allergia állhat, és elvégeztették azt a laborvizsgálatot, amiről úgy gondolták, hogy választ adhat a kérdésükre. Ez azonban sokszor nem a megfelelő vizsgálat, így csalódottan szembesülnek azzal, hogy feleslegesen költöttek rá, mivel a panaszaik alapján egész más irányban kellene kezdeni a kivizsgálást - mesél tapasztalatairól a doktornő.
A helyzetet nehezíti, ha a lelet alapján már diétázni is kezdtek, és azért fordulnak orvoshoz, mert így sem javultak a tüneteik. Ilyenkor sajnos vissza kell vezetni az étrendbe az ételt, amelyet addig nem fogyasztottak, ellenkező esetben a kivizsgálás során álnegatív eredményt kaphatunk.
Nem csak gyerekkorban jelentkezhet ételallergia
A köztudatban leginkább elterjedt nézet szerint ételallergia gyerekkorban jelentkezhet, amikor a kicsi először fogyasztja - akár az anyatejen át - azt az ételt, amellyel szemben az immunrendszer kóros túlérzékenységi reakciója miatt szervezete ellenanyagot kezd termelni. Ételallergia azonban felnőttek körében is felléphet, 2-5 százalékos gyakorisággal. A kivizsgálás során ennek az ellenanyagnak - IgE - a szintjét nézzük: amire magasabb értéket mutat, arra allergiás a beteg.
A laktózérzékenység a legismertebb
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
15-30 százalék körüli gyakorisággal fordul elő felnőttek körében ételérzékenység, más néven ételintolerancia. A legismertebb talán a laktózintolerancia, de érzékenység gyakorlatilag bármilyen összetevővel szemben felléphet, amit elfogyasztunk, bár leggyakoribb a tejfehérje-, a tojás-, a fruktóz-, a hisztamin- és a gluténérzékenység. Itt külön ki kell emelni, hogy a gluténérzékenység, amelyről most beszélünk, nem azonos a lisztérzékenységgel, más néven cöliákiával , amely egy autoimmun betegség, de nem keverendő össze a búzaallergiával sem, amely pedig egy harmadik kórképet jelöl - hangsúlyozza dr. Sárdi. Az ételérzékenység vagy -intolerancia IgG vizsgálattal mutatható ki: ennek emelkedett értéke mutatja, hogy mi az az élelmiszer, amely összefüggésben állhat a panaszainkkal.
Az egyik életveszélyes is lehet
Az ételintolerancia emésztőszervi (puffadás, hasmenés), bőr- (akne, ekcéma) és felsőlégúti (orrfolyás, orrdugulás) tünetek mellett fejfájást, fáradékonyságot, alvászavart és ízületi fájdalmakat is okozhat. Ételallergia esetén is jelentkezhetnek légúti és emésztőszervi tünetek, és okozhat ekcémát is, de itt jellemzőbb a csalánkiütés, illetve, hogy a tünetek a szájüregben is jelentkeznek - viszketés, ajak- vagy nyelvduzzanat képben. Emellett még egy nagyon fontos különbség, hogy az ételallergia életveszélyes is lehet, ha az elfogyasztott étel következtében anafilaxiás sokk - szédülés, vérnyomáscsökkenés, ájulás - alakul ki: ilyen esetben azonnali sürgősségi ellátás szükséges.
Diéta élethosszig vagy átmenetileg?
Mivel az ételérzékenység egy felszívódási zavar, ha az adott ételt kiiktatjuk az étrendből, a bélrendszer regenerációját követően pár hónap elteltével fokozatosan megpróbálhatjuk visszavezetni a problémás élelmiszert az étrendbe. Vannak, akik így visszaállhatnak a korábbi étrendre, és olyanok is, akiknél köztes megoldást lehet találni: bizonyos formában és mennyiségben panaszmentesen tudják fogyasztani az adott élelmiszert, ami nagy könnyebbséget jelent.
Ételallergia esetén azonban az immunrendszer működését nem lehet befolyásolni, így az egyetlen megoldást az élethosszig tartó diéta jelenti. A pontos diagnózis tehát a beteg egész életminőségére hatással van, hiszen nem mindegy, hogy egész életében, teljes mértékben, vagy átmenetileg, illetve megengedőbben szükséges tartania a diétát.
Forrás: Budai Allergiaközpont
