Az allergiás reakciót leggyakrabban a fák, füvek és egyéb virágos növények egészen finom, szabad szemmel nem is látható virágporszemcséi, a pollenek okozzák. A pollenallergia a világ népességének mintegy 10-20 százalékát érinti, Magyarországon közel kétmillió ember szenved tőle, számuk pedig egyre növekszik. Mégis, ha valaki könnyezik, viszket a szeme, eldugul az orra, gyakran beletörődve legyint: "Semmi bajom, csak allergiás vagyok." Az allergiát azonban nem szabad kezeletlenül hagyni, mert nemcsak az életminőségünket ronthatja, hanem hosszú távon komolyabb mellékhatásokat is okozhat, például sérülékenyebbé válhat tőle az immunrendszerünk. Ha pedig gyógyszert nem is szeretnénk szedni, számos alternatív trükköt bevethetünk annak érdekében, hogy minimalizáljuk az allergiás panaszainkat.
Igazodjunk az időjáráshoz!
Mindenképp fontos kideríteni, milyen növény pollenjére vagyunk allergiásak, mert ezek koncentrációja területenként és időszakonként eltérő. Kövessük figyelemmel a pollenjelentést, és lehetőleg ne akkor menjünk a szabadba, amikor a legmagasabb a számunkra veszélyes fák vagy virágok pollenjeinek szintje. A nyári vakációt is ehhez hangoljuk, ha nem akarjuk végigtüsszögni a nyaralást, sőt a legjobb, ha tengerpartra vagy hegyvidékre utazunk, ahol a legkisebb a pollenkoncentráció. Otthonunk szellőztetésekor is vegyük figyelembe az időjárás-jelentést. Általában a száraz, napsütéses időszakokban emelkedik a levegőben lévő pollenek mennyisége, eső után viszont bátran kitárhatjuk az ablakokat.
Mossunk gyakrabban
A napi porszívózás, és az azt követő vizes vagy gőzös felmosás sokat javíthat állapotunkon. De nemcsak a tárgyakra és a padlóra, hanem a ruháinkra és egyéb textilekre (például az ágyneműnkre) is könnyen rátapadhatnak a pollenszemcsék, ezért ezeket allergiaszezonban érdemes a szokásosnál gyakrabban mosni, a szabad ég alatti teregetést pedig hanyagolni. Ha a szabadban jártunk (akár csak 10 percre kiugrunk a közeli boltba), hazaérkezés után azonnal öltözzünk át, a kint viselt öltözékünk pedig kerüljön a szennyesbe. Cipőinket, táskánkat is töröljük le nedves kendővel. Ha pedig kutyát sétáltattunk, bizony őt is érdemes lemosdatni, mert a bundáján rengeteg pollent behurcolhat a lakásba.
Lehetőség szerint a hajunkat mossuk 1-2 naponta, mert a hajszálakba is képes beletapadni sok ezernyi pollen, amelyek aztán onnan könnyen az orrjáratainkba vándorolhatnak. Jó szolgálatot tehet az is, ha a mindennapos tisztálkodási rutinunkba beleépítjük a tengervizes orröblítő használatát is, amely gyengéden tisztítja az orrüregeket, továbbá védi a nyálkahártyát a kiszáradástól.
A napszemüveg nem csak a naptól véd
A napszemüveg kiegészíti öltözékünket, óv a káros napsugaraktól - és bizony az allergiát okozó pollenektől is! Fizikai pajzsot képez, hiszen nem engedi, hogy a szellő a szemünkbe fújja a parányi pollenszemcséket. A napszemüveg így mérsékelheti a szem könnyezését, kipirosodását és viszketését. Amennyiben nagyon erősek a tüneteink, a szabadtéri programokhoz (legyen az kirándulás vagy éppen fűnyírás) érdemes beszerezni egy pollenszűrős maszkot is. Sőt, ma már léteznek pollenszűrős hálók, amelyeket lakásunk ablakaira rögzíthetünk, és képesek megszűrni a levegőben szálló részecskéket.
Tegyük le a cigit!
A dohányzás nem okoz allergiát, de súlyosbíthatja az allergiától szenvedők tüneteit, ezért mindenképp tanácsos leszokni róla. Sőt, a környezetünkben élőket is kérjük meg, hogy ne gyújtsanak rá a jelenlétünkben.
Végezetül figyeljünk oda étkezésünkre is, a pollenallergiával ugyanis sokszor együtt jár bizonyos ételekre, hozzávalókra való túlérzékenység, ezt nevezzük keresztallergiának . A parlagfű esetében például jellemzően a görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom és uborka okoz keresztallergiát, míg a nyírfánál a mogyoró, dió, mandula, alma, cseresznye, sárgabarack, körte, szilva, meggy, őszibarack, burgonya, kivi és avokádó is szóba jöhet. Mindenképp járjunk hát utána, hogy esetünkben milyen ételek ronthatnak az allergiás állapoton, és igyekezzünk kerülni azokat.