Nő az allergiások és asztmások száma is
Az allergia kialakulását a genetikai hajlam mellett számos más tényező is befolyásolja. Így többek között a klímaváltozás, a légszennyezettség, a táplálékokban fellelhető adalékanyagok, tartósítószerek, gyógyszerek is. Az allergia hagyományos kezelése mellett a természetes terápiák is hatékonyak lehetnek. Ilyen a homeopátia is, amely szelíden támogatja, aktiválja a szervezet öngyógyító erőit.
Az allergia civilizációs betegség a lakosság 20-30 százalékát érinti, de évről-évre nő az asztmás betegek száma is. Ideális esetben az immunrendszer megvédi, megóvja a szervezetet az idegen anyagokkal szemben, ám bizonyos allergénekre (például pollenek, házi poratka, állati szőr) túlzott mértékben reagálhat. A túlérzékenységi reakció esetén a szervezetbe kerülő allergén ellen a sejtek egy speciális védekező anyagot, IgE antitesteket termelnek. Ezek az egészséges sejtekhez tapadnak, és azokat olyan kémiai anyagok, pl. hisztamin kiválasztására késztetik, amelyek a szervezetből túl heves védekezését váltanak ki. Az egyensúlyi állapotból kibillent immunrendszer felfokozott ütemben és számban termeli a védekező anyagokat, ezek pedig megbénítják az egészséges sejtek, szövetek működését.
Szezonális és egész évben tartó allergiák - mi a különbség?
A szezonális allergiákat a levegőben lévő apró részecskék, pollenek okozzák. A szénanáthának nevezett szezonális allergiák igen gyakoriak. Az év bizonyos időszakaiban az allergén típusától függően főleg kora tavasztól, késő őszig fordulnak elő. A tünetek elsősorban az orrnyálkahártyát és a kötőhártyát érintik.
Kora tavasszal többnyire a virágzó fák pollenjei váltanak ki allergiás tüneteket. A pollenallergiát gyakran például az éger, a mogyoró és a nyír virágpora provokálja. Gyakran okoznak problémát még a fűfélék és más lágyszárú növények pollenjei is, a legismertebbek a parlagfű, az üröm és a csalánfélék. A füvek szezonja áprilistól júliusig tart. A parlagfű és más gyomnövények augusztustól akár októberig is virágozhatnak.
Az egész évben előforduló allergiás megbetegedések az év bármely időszakában megjelenhetnek, vagy akár egész évben fennállhatnak. A megbetegedést gyakran a levegőben szálló részecske, például házi por váltja ki. A házi por penészgomba és egyéb gombaspórákat, szövetszálakat, állatszőrt, poratkákat és rovartörmelékeket tartalmaz.
Ezek az anyagok egész évben jelen vannak a háztartásokban, a téli hónapokban azonban súlyosabb tüneteket okozhatnak. Takarítás, fűtés, illetve 60 százaléknál magasabb páratartalom hatására a zárt térben kialakult koncentrációjuk megnő. Ugyanakkor az állatszőrök és a madártoll allergénjei is okozhatnak egész évben allergiát. Az allergének orr,- szájpadlás,- torok,- és szemviszketést okozhatnak. Az orrfolyás tiszta vízszerű, általában orrdugulás kíséri, gyakori tünet a tüsszögés. Az egész éven át tartó allergiához asztma is társulhat.
Allergiás asztma esetén a légúti allergia az egész hörgőrendszert érinti. Vezető tünete az allergén belégzését követően váratlanul fellépő nehézlégzés, amelyet köpetürítéssel nem járó köhögés és mellkasi feszülés kísér. A légzéskor a hörgők görcse miatt a kilégzés nehezített, sípolás kíséri. A roham általában pár perctől néhány óráig tart, ezt követően az érintett panaszmentessé válik, légzésfunkciós értékei normalizálódnak.
A tünetek megelőzésére az allergén kerülése ajánlott, ennek gyakorlati megvalósítása azonban szinte lehetetlen. A homeopátiás szemlélet szerint viszont nem az allergént kell kiiktatni az életünkből, hanem az immunrendszerünket kell megfelelően erősítenünk.
Hogyan enyhítsük az allergiás tüneteket?
A klasszikus homeopátiánál a gyógyítás nem csupán a betegségre koncentrál, hanem a testi-lelki harmónia visszaállítására törekszik. A homeopátiás szerek működésbe hozzák a blokkolódott öngyógyító mechanizmusokat, így a tünetek elnyomása helyett a szervezet valódi gyógyulását segítik elő. Az allergiák hagyományos kezelése általában antihisztaminokkal, szteroidokkal történik.
Az allergiás reakció során hisztamin szabadul fel , ez az anyag felelős az allergiás tünetek jelentős részéért. A konzervatív orvoslásban alkalmazott antihisztamin tartalmú gyógyszerek (ún. második generációs antihisztaminok) leszorítják a hisztamint receptoráról, nem engedik, hogy kifejtsék hatásukat, így csökkentve a kellemetlen tüneteket: az orrviszketést, az orrfolyást, a tüsszögést. Megelőzésképpen alkalmazva hatékonyabbak, mint erős allergiás tünetek esetén. Kisgyermekek, várandós anyukák azonban nem szedhetik e készítményeket, nagyobb adagban, hosszabb ideig alkalmazva pedig mellékhatásokkal járhatnak.
A homeopátia is ismer bizonyítottan hatásos antihisztamin- jellegű szereket. Az egyik ilyen a Histaminum, a másik pedig az Apis mellifica. Ezek a homeopátiás szerek azonban nem a hisztamin receptorokhoz kötődnek, hanem magát a hisztamin felszabadulását gátolják. Az Apis mellifica különösen alkalmas a duzzadt nyálkahártyák (orrdugulás) kezelésére, és ödémával járó allergiás reakciók csillapítására is. (pl. méhcsípés)
Mit kell tudnunk a deszenzibilizációról?
Az allergia hagyományos terápiájában a már említett gyógyszeres kezelések mellett deszenzibilizációt is alkalmazhatnak. A kezelés lényege, hogy az allergiát kiváltó anyagból (pl. pollen) egyre nagyobb adagot juttatnak kúraszerűen a szervezetbe, mindaddig, amíg az immunrendszer hozzá nem szokik. Az izopátiás megközelítés, vagyis hasonlót a hasonlóval a homeopátiában is létezik, bár lényegesen kisebb adagokban használják fel az allergént, mint a hagyományos kezelések során.
Az allergia gyógyítása homeopátiás megközelítés alapján a hajlam kezeléséből áll. Ennek felmérése, feltérképezése azonban hosszabb időt vesz igénybe. A terápia a személyiség jegyek, a testi tünetek, családi hajlamok alapján kiválasztott alkati szerrel történik. A kúrát érdemes akkor elkezdeni, amikor nincsenek erős allergiás tünetek. Szénanátha esetén a téli időszak a legideálisabb erre.
Ugyanakkor a homeopátiás módszer fontos pillére az akut tünetek kezelése, enyhítése is. Ilyenkor az allergia heveny fizikális, funkcionális tüneteit valamint az azokat kísérő lelki tényezőket veszik figyelembe. Mindezek alapján, pedig egyéni szerrel kezelik a problémát. Ilyen például:
- Euphrasia - szemviszketés, könnyezés, tüsszögés esetén
- Allium cepa - könnyezés, tüsszögés (mint hagymavágásnál) esetén
- Arsenicum album - ez az alkati szerként is gyakori gyógyszer a maró, kevés orrváladék, nehézlégzés esetén hat
- Sabadilla - ha a szájpadlás is viszket
A homeopátiás kezelés ugyanakkor kiegészülhet a már említett izopátiával. Ide sorolhatók az allergén növényekből készült homeopátiás szerek, és a hisztaminból készült készítmények is. Ez utóbbiak az allergiás reakció kifejlődését akadályozzák, ill. sejtszinten csökkentik annak intenzitását. Allergia esetében homeopátiás kezelés előfeltétele a szakorvosi vizsgálat. A homeopátiás szerek a hagyományos gyógyszerek mellett is alkalmazhatók, de ezekből ilyenkor általában kevesebb szükséges.
<strong>Forrás:</strong>
Miért tüsszögnénk végig a nyarat?
A Review of Homeopathic Research in the Treatment of Respiratory Allergies
Dana Ullman, MPH (Homeopathic Educational Services, www.homeopathic.com);
Michael Frass, MD (Vienna Medical School)
LIGA Congress, 2010. Los Angeles