A tapasztalatok szerint minden ötödik ember valamilyen problémás reakcióról számol be bizonyos ételek elfogyasztása után. Ilyenkor sokszor felmerül a táplálékallergia lehetősége. Ugyanakkor az egészségügyi szakemberek hangsúlyozzák, hogy az étel elfogyasztása után órák múlva kialakuló adverz reakciók – mint a teltségérzet, a puffadás és a bőrtünetek – jóval gyakoribbak, mint az azonnali tüneteket okozó ételallergia. Fontos megjegyezni, hogy az ételallergia és az ételintolerancia nem ugyanaz. Mutatjuk a különbségeket.
Ezt kell tudni az ételallergiáról
Az ételallergiát a szervezet kóros immunválasza váltja ki. A beteg szervezete a bevitt táplálék valamely alkotóelemét, leggyakrabban fehérjéit „veszélyesnek” tekinti, idegen anyagként azonosítja, és elkezd ellenanyagokat termelni. Ennek következtében a páciens szervezetében megemelkedik a specifikus IgE ellenanyag szintje. Ilyen allergiás reakciót felnőttkorban a leggyakrabban a mogyoró, a kagyló, a csiga, a rák és az eper okozhat. A probléma egyébként igen ritka a felnőtt lakosság körében, csupán 1-3 százalékos az előfordulási aránya. Gyermekkorban jóval gyakoribb az ételallergia: 1-2 éves korban ez a leggyakoribb atópiás megbetegedés, előfordulási aránya 5-10 százalékos – ismertette dr. Krasznai Magdolna, az Affidea Magyarország allergológus szakorvosa.
A gyerekkori klasszikus ételallergének közé tartozik például a tej, a tojás, a mogyoró, a hal és a szója. A tapasztalatok alapján a gyerekek 75 százaléka 3 évesen, 6 éves korukra pedig már a 90 százalékuk kinövi az érzékenységet. Egyeseknél azonban felnőttkorukra is megmaradhat a gyerekkori hajlam, így a szója-, a tojás- és a mogyoróallergia felnőttkorban is okozhat panaszt. Új ételallergia ritkán alakul ki, a jellegzetes tünetek ugyanakkor rövid időn belül jelentkeznek.
A légúti allergiában szenvedő betegeknél igen gyakori a pollenek és a különböző élelmiszerek keresztreakciója is. Ennek során a már korábban meglévő pollenérzékenységhez kapcsolódva, az azzal keresztreagáló gyümölcs, zöldség vagy fűszer vált ki a száj körüli régióban furcsa bizsergést, viszketést, duzzanatot vagy akár súlyos ödémát.
Egyetlen falat is súlyos problémát okozhat
Az ételallergia minden esetben azonnali immunválaszt vált ki, és akár egyetlen falat allergizáló étel elfogyasztása is súlyos következményekkel járhat. A páciensnél perceken belül csalánkiütés, viszketés, ajak- és nyelvödéma, torok- és arcduzzanat, hányinger, hányás, orrfolyás és orrdugulás alakulhat ki, súlyos esetben pedig fulladásos roham, alacsony vérnyomás és akár anafilaxiás sokk is felléphet.
„Az ételallergiát nem szabad félvállról venni, hiszen súlyos esetekben anafilaxiás sokk is kialakulhat. Ilyenkor a légutak szűkülete, a vérnyomásesés, valamint a gyors szívdobogás életveszélyt jelent. Ez azonnali sürgősségi ellátást igényel, izomba Epipen-injekciót adunk, illetve antihisztamin, valamint oxigén adagolásával, folyadékpótlással csökkentjük a tünetek súlyosságát. Azoknak a betegeknek, akiknél már előfordult ilyen súlyos reakció, kötelezően felírják az életmentő injekciót” – magyarázta az allergológus.
Nagyon fontos, hogy szülőként odafigyeljünk arra, hogy ételallergiás gyermekünk allergénmentesen étkezzen, ugyanis egyetlen falat is elég lehet a legsúlyosabb, életveszélyes allergiás reakció, az anafilaxia fellépéséhez.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Emésztési zavarok és ételintolerancia
Az ételintolerancia hátterében viszont nem klasszikus immunológiai folyamat, hanem az emésztőrendszer működési zavara áll. Az érintett betegeknél a szervezet nem képes bizonyos tápanyagokat megfelelően lebontani – például bizonyos emésztőenzimek hiánya miatt –, így azok kellemetlen emésztési panaszokat okoznak. Az egyik leggyakoribb ételintolerancia a laktózérzékenység, amikor a laktáz enzim hiánya miatt az emésztőrendszer nem képes a tejben lévő cukor bontására.
Előfordulhat az is, hogy valaki a gyümölcsökben lévő fruktózt nem tudja megemészteni, de nagyon gyakori a gluténérzékenység is. Ez utóbbinál a búzában és néhány más gabonában található fehérjekomponensekre reagál a szervezet. Súlyosabb formája a cöliákia, amikor a glutént tartalmazó étel fogyasztása után a bélnyálkahártya pusztulni kezd, és ez később felszívódási zavarokat, súlyos hasmenést, vashiányt, késői szövődményként pedig akár daganatos megbetegedést is okozhat. De előfordul olyan gluténérzékenység is, amikor nem diagnosztizálható a bélbolyhok pusztulása.
Az ételintolerancia tünetei nem azonnal, hanem órákkal vagy akár egy-két nappal az adott alapanyag vagy étel elfogyasztása után jelentkeznek. A panaszok súlyossága függ az elfogyasztott élelmiszer mennyiségétől is. Leggyakrabban puffadásról, gyomorproblémákról, bélpanaszokról, hasmenésről vagy éppen székrekedésről számolnak be a betegek, de előfordulhatnak különböző bőrproblémák és fejfájás is. A különböző ételintoleranciák jóval gyakoribbak az ételallergiáknál, ezek ugyanis a felnőttek 20-40 százalékát érintik.
A tesztek fals eredményt is adhatnak
Előfordul, hogy egy IgG-kimutatáson alapuló ételintolerancia-teszt pozitív eredményt mutat egy-egy ételcsoportra, viszont azok elhagyásával a beteg panaszai nem szűnnek meg. „Minden esetben fontos, hogy kiderítsük, hogy pontosan mi okozza az emésztési panaszokat. A laktóz-, fruktóz- vagy gluténérzékenységet viszonylag könnyű diagnosztizálni, és megfelelő diétával a beteg panaszai is jelentősen csökkenthetőek. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy nem minden esetben egy adott élelmiszer a felelős az emésztési problémákért, még akkor sem, ha azt valamilyen gyorsteszt kimutatta” – magyarázta dr. Sike Róbert, az Affidea Magyarország gasztroenterológusa.
A szakember szerint sokszor előfordul – például antibiotikumkúra, koronavírus-fertőzés vagy valamilyen gyulladás következtében –, hogy a bélben lévő baktériumok összessége, azaz a mikrobiom sérül, és ezáltal fokozódik a bél áteresztőképessége. Ebben az esetben olyan nagy molekulák (például tojás- vagy tejfehérje) is átjutnak a bélfalon, amelyek normális esetben nem. Ezek ellen a szervezet ellenanyagokat kezd el termelni, amelyet az ételintolerancia-tesztek kimutatnak. Itt azonban a beteg hiába hagyja ki az étrendjéből az érintett ételcsoportokat, a panaszai nem javulnak, mert valójában nem az adott ételekre érzékeny, hanem a mikrobiomja károsodott.
Az Affidea két szakembere egyetértett abban, hogy az ételek által kiváltott tünetek sokrétűek és gyakoriak lehetnek. A pácienseknek először érdemes a tünetek alapján orvost választani: ha tehát légúti allergiás reakciókat tapasztal egy-egy élelmiszer elfogyasztása után, akkor allergológust, ha folyamatos emésztési panaszai vannak, akkor gasztroenterológust, ha pedig elsősorban bőrproblémákkal szembesül, akkor bőrgyógyászt kell felkeresnie első körben. A megfelelő terápia kialakítása azonban a legtöbb esetben több szakág együttműködését igényli.
