Virágpor és virágpor között nagy különbség lehet. Egy, tizenegy európai országban végzett Hialine-tanulmány a szénanátha három leggyakoribb kiváltó tényezőjének, a nyír, a fűfélék és az olajfa virágporának allergizáló potenciálját vizsgálta.
Az egyes emberek nagyon eltérő módon reagálhatnak egy bizonyos virágporra. A tanulmányból most az is kiderült, hogy a virágporok allergizáló potenciálja nagymértékben eltérhet. Az évszaktól és a földrajzi területtől függően a virágporok különböző mennyiségű fehérje összetevőt tartalmaznak, ezek váltják ki az allergiás immunválaszt.
A Dr. Jeroen Buters, a Müncheni Műszaki Egyetem kutatója vezetésével végzett nemzetközi kutatás azzal a céllal indult, hogy a szénanáthát okozó három leggyakoribb virágport vizsgálják. A betegek allergiás reakciót mutatnak, amikor érintkezésbe kerülnek az allergénnel, amelyre érzékennyé váltak. Mostanáig csak úgy lehetett megállapítani, milyen súlyosan hat a betegekre, hogy a levegő pollenkoncentrációját mérték. Ez a módszer azonban nem sokat árul el arról, milyen agresszív egy virágpor.
Nem mindegy, mennyire agresszív
Fejlettségi szintjétől függően egy bizonyos növényfaj virágpora nem csak különböző allergéneket hoz létre, hanem a benne jelen lévő allergén fehérjék mennyiségét tekintve is eltérhet. A kutatók a pollenszám és a felszabadított allergének mennyiségének kapcsolatára voltak kíváncsiak. Kimutatták, hogy a pollenszám szoros összefüggésben áll a felszabadított allergének számával.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Bizonyos napokon azonban egyes mérőállomásokon meglepő eltéréseket figyeltek meg. Az "intenzív" napokon akár tízszer több allergén szabadult fel, mint máskor. A fűfélék esetében mutatkoztak a legnagyobb eltérések az európai mérőállomások között. A francia fűfélék pollenje például sokkal agresszívabbnak mutatkozott, mint a portugáloké. A nyír virágporában viszont kisebb regionális eltéréseket mutattak ki. Érdekes módon a földrajzi távolság csak kis szerepet játszott a különbségekben: két, egymástól csupán 400 kilométerre lévő olajfa-mérőállomáson a kutatók azt tapasztalták, hogy az egyik helyen négyszer nagyobb az allergének szintje.
Merről fúj a szél?
Az időjárás is jelentős mértékben befolyásolta az állapotot. Az egyik portugál mérőállomáson az olajfa allergénjének magas koncentrációját mérték, pedig abban az időszakban alig volt levegő útján terjedő pollen Portugáliában. A meteorológiai elemzés azonban azt mutatta, hogy az allergént Spanyolországból fújta át a szél, ahol a virágpor sokkal nagyobb allergiás potenciált mutat.
A kutatók szerint az allergiás betegek szempontjából hasznosabb lenne az allergének mérése, mint a pollenszám előrejelzése. Buters doktor azt is elmondta, hogy a betegség kezelésében jobb eredményeket lehetne elérni azzal, ha nem pollenkivonattal, hanem az allergén fehérjékkel oltanák be a betegeket, mert azok az allergia tényleges kiváltói.
