Rossz hír az allergiásoknak: egyre rosszabb lesz nekik a klímaváltozás miatt. Legalábbis német kutatók arra jutottak, hogy az éghajlatváltozás miatt a pollenek terjedése hosszabb ideig tart, és az allergiás rohamok is súlyosabbá válnak, különösen az ipari körzetek mellett élőknél. Az allergiás szezon kitolódását nemcsak a hőmérséklet emelkedése, hanem más éghajlati tényezők, például a növekvő szén-dioxid mennyiség is befolyásolja.
A kutatók hat, bajorországi régióban található pollenmonitorozó állomást vizsgáltak , és 1987 és 2017 közötti adatokat elemeztek. E szerint a beporzási időszakok korábban kezdődnek és hosszabb ideig tartanak. Egyes növényfajok (például a mogyoró és az éger) beporzási szezonja évente akár 2 nappal is eltolódott, míg más fajok (amelyek később virágoznak az évben, például a nyír vagy a kőris) évente 0,5 nappal korábbra helyezték a beporzási időszakot. Bár a kutatócsoport Németország egy részére összpontosított, nem látnak okot, hogy ugyanez a tendencia ne forduljon elő a világ más részein is.
A pár napos eltolódás látszólag minimális változást jelent, de valójában igen jelentős. Gondoljunk például a globális középhőmérséklet mindössze 1-2 fokos emelkedésére – ennyi már elég is ahhoz, hogy szélsőséges időjárási események alakuljanak ki, és veszélybe kerüljön az eddigi emberi élet. Ugyanakkor a német kutatók szerint a pollenek esetében többről van szó, mint pusztán a hőmérséklet emelkedéséről. A pollenek ugyanis több száz kilométert is képesek utazni, így az éghajlatváltozás hatással van a fajok elterjedésére. Erre az a bizonyíték, hogy olyan polleneket is találtak az állomásokon például nyírfából, amelyek akkor és ott még nem virágoztak. Vagyis távolabbról kerültek oda.
Hogy honnan, az egy jó kérdés. A kutatók szerint az idő előtti pollenszállítás részben az ipari körzetekhez köthető. A levegőben lévő szén-dioxid mennyisége elsősorban ezeken a területeken magasabb, ami hozzájárulhat a hosszabb és intenzívebb pollenszezonok kialakulásához. Mindez oda vezet, hogy gyorsabban és sűrűbben jelenhetnek meg a pollenek olyan területeken és időszakokban is, ahol eddig nem találkozhattunk velük, illetve "új" pollenfajok is felbukkanhatnak, melyekhez az emberek még nem szoktak hozzá.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
