A fejlett országok körében átlagosan a gyerekek több mint tizedénél diagnosztizálnak ételallergiát az orvosok, a panaszok előfordulási gyakorisága pedig emelkedő tendenciát mutat. Korábbi kutatások is felvetették már, hogy kapcsolat állhat fenn az allergiák kialakulásának csökkent kockázata és aközött, hogy a gyerekek akár már magzati korban, akár kisgyermekként rendszeresen érintkeznek kutyákkal vagy haszonállatokkal. Ezúttal japán kutatók Hiszao Okabe, a Japán Környezet és Gyermekek Tanulmány (JECS) fukusimai regionális központja szakembere vezetésével több mint 65 ezer újszülöttet vizsgáltak az ázsiai szigetországban. Eredményeik szerint azoknál a gyerekeknél, akik macskákkal vagy szobakutyákkal éltek egy háztartásban édesanyjuk hasában fejlődve, majd csecsemőként, ritkábban alakultak ételallergiák – olvasható a PLOS ONE tudományos folyóirat portálunkhoz eljuttatott közleményében.
Okabe és munkatársai egészen pontosan 66 215 gyermek adataival dolgozhattak. A kicsik 22 százaléka már magzatként érintkezésbe került házi kedvencekkel, legtöbbször szobakutyákkal és macskákkal. Esetükben számottevően kevesebb allergiás megbetegedést regisztráltak későbbi életkorban, míg azoknál a gyermekeknél, akik családja kültéren tartott kutyát, nem lehetett hasonló összefüggést kimutatni. A szobakutyák mellett cseperedő gyerekek körében főként a tojás-, tejfehérje- és mogyoróallergia bizonyult jelentősen ritkábbnak, míg a macskás háztartásokban élőknél ugyancsak a tojás- mellett a búza- és szójaallergia számított az átlagosnál kevésbé elterjedt problémának. Érdekesség viszont, hogy azok a gyerekek, akik otthonában hörcsögök is laktak, a többieknél sokkal nagyobb arányban küzdöttek mogyoróallergiával.
A PLOS ONE által közölt tanulmány szerzői mindazonáltal elismerik, hogy kutatásuknak akadnak korlátai. Egyfelől a felmérés adatai részben önbevalláson alapultak, így tehát pontosságuk a résztvevők elmondásától is függtek. Másfelől a vizsgálat nem tudott ok-okozati összefüggést feltárni a hobbiállattartás és az ételallergiák előfordulása között. Ezzel együtt a kutatócsoport úgy tartja, hogy eredményeik alapként szolgálhatnak jövőbeli kutatások számára, amelyek célja a gyermekkori ételallergiák hátterében meghúzódó folyamatok feltárása.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
