Miért van egyre többeknek allergiás panasza?
- véli Dr. Ragó Zsuzsanna, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet kutatás-fejlesztési vezetője, aki szerint ez nem egyelő azzal, hogy gyenge lenne az immunrendszerünk - viszont kevésbé edzett. Szerinte arról van szó, hogy máshogyan érintkezünk a környezettel, mint korábban.
Túlfürdetjük a gyermekeinket
"A lakó-, illetve munkahelyeinken nagy számban együtt élünk emberi hámmal táplálkozó atkákkal - ami talán nem is tudatosul. A gyermekek között egyre gyakoribb a háziporatkára, illetve annak ürülékére kialakuló allergia. Ennek egyik oka lehet, hogy a csecsemők napjaik nagy részét házon belül töltik, otthon a kiságyban, járókában, kis játszóhelyükön, majd a bölcsődében és az óvodában.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A másik ártó környezeti hatás lehet, hogy sokszor (mindennap), sok területen (teljes testfelületen) és sokáig (hosszú ideig játszásként) fürdetjük őket. És nem pusztán tiszta vízben, hanem a bőr savköpenyét leoldó, majdhogynem károsító szappannal, tusfürdővel. Emellett pedig a klóros csapvíznek is szárító hatása van. Pedig egy csecsemő, egy kisded nem izzad úgy, hogy minden porcikáját naponta át kelljen habosan tisztítani. A kényes területeket (arcra, nyakba, fül köré becsorgó tej, tápszer, ételek; a nemi szervek területe, a vizelet és a széklet szennyezése miatt; mászó gyermeknél a kéz) természetesen mindig tisztán kell tartani.
A tisztálkodószerekkel azonban eltávolíthatjuk bőrükről a védőréteget, amely megóvná őket a környezeti hatásoktól. A baba bőre kisebb-nagyobb foltokban érzékennyé, szárazzá, viszketővé, gyakran gyulladttá (pirossá), ezáltal "áteresztővé" is válik. Így az olyan anyagok, mint például a háziporatka, nemcsak a légutakon, hanem már a bőrön keresztül is előidézhetik az első érzékenységet" - mutat rá a szakértő.
Egyre több az ételallergiás gyermek is
"Ha a savköpeny eltűnik a csecsemőről, először a bőrén át találkozhat olyan ételfehérjékkel, amelyekkel valójában a száján keresztül kellene. Például egy még szoptatott vagy tápszerrel táplált ekcémás, érzékeny bőrű baba, aki még nem evett tehéntejet, tojást, földimogyorót, vagy éppen halat, a bőrén keresztül találkozhat ezekkel a fehérjékkel, amikor az édesanyja otthon főz, a fehérjék pedig a gőzzel a levegőbe kerülnek. Erre bizonyíték, hogy egy földimogyoró-allergia kutatásban a hálószobai ágy és kiságyak matracaiból is kimutattak földimogyoró allergéneket (pedig ott nem fogyasztottak a családtagok semmilyen ételt).
Később, a hozzátáplálás fázisában, amikor az allergiára hajlamos baba már ízlelgetné az adott ételt a szájában, kialakulhat nála az ételallergia. Akkor beszélünk arról, hogy a baba hajlamos az allergia kialakulására, ha a családi kórtörténeti adatok alapján tudjuk, hogy van/volt allergiás, illetve a babánál ekcéma vagy egyéb bőrbetegség jelentkezik. Sajnos sok ilyen esetet látunk magunk is, és elmondhatjuk, hogy a fejlett országokban egyre több az ételallergiás gyermek."
Mi történik az immunrendszerrel ilyenkor?
"Képzeljük el, hogy a házunkba egy új, még nem látott vendéget várunk, de ő nem csengetve a bejárati ajtón szeretne bejönni hozzánk, hanem látva, hogy hiányos a kerítés, az ablak pedig nyitva, inkább ott mászik be! (Ilyen, amikor egy új ételfehérje nem a szájon, hanem az ekcémás, sérült bőrön keresztül kerül először kontaktusba a szervezettel.)
Természetesen ilyenkor sokan megijednek és - még fel sem ismerve az ártalmatlan betolakodót - hívják a rendőrséget, azaz az immunrendszert. A rendőrség azonban ott marad a házban biztosítani védelmet, mintegy túlzottan reagálva a riasztásra, és amikor a vendég legközelebb már az ajtón szeretne bejönni (amikor a szájon keresztül találkozna a gyermek az étellel), akkor a jelenlévő rendőrök azonnal reagálnának a már rossz fiúként azonosított vendégre (az allergénre), lefognák, megbilincselnék - ezek lesznek az allergiás tünetek, ez az allergiás, ún. túlzó immunválasz."
Melyek a leggyakoribb ételallergiák Magyarországon?
"Magyarországon csecsemő- és kisdedkorban leginkább a tej- és a tojásallergia a jellemző, és tör előre a mogyorófélékre kialakuló allergia is. Ezeknek az ételeknek erős allergizáló fehérjéik vannak. Jó hír, hogy az előbbieket a gyermekek nagy százaléka kisiskolás vagy serdülőkorra kinövi.
Második jó hír, hogy ma már rendelkezésünkre áll olyan molekuláris allergiavizsgálat is, amellyel meg tudjuk mondani, hogy mennyire szigorú diétát kell tartani a gyermeknek az allergiája miatt, hisz a gyors növekedés fázisában nem mindegy, hogy milyen ételek fogyasztásától és milyen szigorral tiltjuk el őket."
Mit jelent a környezettel való szelektált érintkezés?
- tanácsolja a szakértő.
"Sajnos a mai modern világban nem olyan gyakori a babáknál - mint erre már utaltam - hogy a környezetet az ételekkel, "szájon keresztül" ismerik meg, mint volt az déd- és nagymamáink idején. A sterilizált környezet sem segít ebben. A tisztaságra és a tisztálkodásra mindenképp szükségünk van a fertőzések megelőzése céljából, a modern kori ember azonban még nem találta meg a megfelelő egyensúlyt. Több szakértő nemzetközi szinten egyetért abban, hogy valamennyi "kosszal" érintkezniük kell a babáknak a szájukon, a száj nyálkahártyájukon keresztül, valamint fontos az ép bőrfelszín is."
A környezeti hatásokon túl a genetikai hajlam és a psziché is számít
Dr. Ragó Zsuzsanna szerint mindezeken kívül szót kell ejteni a genetikáról is. Egyelőre nem tudni, hogy melyik génhez/génekhez köthető az allergiás hajlam öröklése, de megfigyelhető a betegség családi halmozódása. "Tudjuk és tapasztaljuk, hogy az allergiás gyermekeknél gyakran fordul elő hasonló betegség a családtagoknál. Tehát bizonyos, hogy létezik az örökletes hajlam. Az allergiának vannak továbbá pszichés komponensei is, amelyeket szintén nem hagyhatunk figyelmen kívül."
Hogyan változhat az allergia az évek előrehaladtával?
Az úgynevezett "allergiás menetelés" egy példával:
- lépés: Genetikai hajlammal rendelkező száraz bőrű csecsemő - ekcéma = allergiás bőrgyulladás - amelyet kezelni kell!
- lépés: A bőrön keresztül atkával érzékennyé vált kisdednél beltéren (régebbi lakástextíliák, szőnyegek, ágymatracok környezetében) kialakuló köhögés, nehezített légzés, asztmás roham = allergiás asztma
- lépés: Serdülőkorra az asztmakezelés hatására, valamint a tüdő és immunrendszer érési folyamatának köszönhetően azasztmagyógyulhat, "kinőheti a gyermek".
- lépés: Felnőtt korban stresszhelyzet hatására (munkahelyi, párkapcsolati, családi problémák) aktiválódhat újra az allergia. Kialakulhat atkaérzékenység talaján kagyló, rák fogyasztását követően arc-, szemhéj-, nyelv, gégeduzzanat, száj-, torokviszketés, kiütés, hányás, hasmenés = ételallergia,
- Beltérben az atka allergénjei kiválthatnak könnyezést, szemviszketést, orrfolyást, orrviszketést, tüsszögés, torokkaparást = allergiás szénanátha.
Ez is érdekelhet
Végül fontos megemlíteni a globális környezeti hatásokat is, mégpedig az időjárási viszonyok megváltozását. Az utóbbi években ugyanis "megbolondult" kissé az idő. 2018-ban volt már tavaszban nyár, majd nyárban ősz, az évszakok megborultak. Megváltozott az időjárás ritmusa, a zivatarok mennyisége. Ez allergiások szempontjából azt jelenti, hogy most tavasszal átfedésben volt a nyírfa és a pázsitfű virágzása, az utóbbiak pollenszórása alatt pedig július közepén helyenként megjelent már a parlagfű is. Korábban ez a három szezon nagyjából egymást követte, így nehéz a tüneteket okozó allergéneket csak a panaszokból beazonosítani. A gyakoribb zivatari tevékenységre az asztmás rohamok is gyakoribbá válhatnak" - zárta gondolatait Dr. Ragó Zsuzsanna.
