A napallergia kifejezést az olyan állapotok leírására használjuk, amikor viszkető, vörös kiütések jelentkeznek a napfénynek kitett bőrön. Leggyakoribb formája az úgynevezett napmérgezés , amely súlyos napégéssel, hányással, lázzal, csípő/viszkető érzéssel és bőrkiütésekkel is járhat, és amelyet jellemzően a bőr fényérzékenysége vált ki.
A napallergia egyébként lehet örökölt, de kialakulhat egyes gyógyszerek mellékhatásaként, illetve bizonyos vegyszerekkel vagy növényekkel – például paszternákkal vagy lime-mal – való érintkezés következményeként is. Az enyhe esetek akár kezelés nélkül is elmúlhatnak, súlyosabb panaszok esetén viszont szteroidos krémekre vagy gyógyszeres kezelésre is szükség lehet – olvasható a Mayo Clinic oldalán megjelent összefoglalóban .
Ezek a tünetek utalhatnak napallergiára
A napallergiás bőrtünetek a probléma kiváltó okától függően igen eltérőek lehetnek, de a leggyakrabban az alábbiak jelentkeznek:
- kivörösödés,
- viszkető vagy fájó bőrterületek,
- apró dudorok, amelyek később nagyobb kiemelkedő foltokká egyesülhetnek,
- hámló, kérgesedő vagy vérző bőrterületek,
- hólyagok vagy csalánkiütés.
Ezek a panaszok jellemzően csak a napfénynek kitett bőrfelületeken jelentkeznek. Általában a napozást követően, perceken vagy órákon belül alakulnak ki az első kellemetlen bőrtünetek.
Mi növelheti a kockázatot?
Bár a napallergia bárkinél kialakulhat, bizonyos tényezők jelentősen növelhetik a rizikót. Ilyen például a bőrtónus, a világosabb bőrűek körében ugyanis bizonyos napallergiák gyakrabban fordulnak elő. A fényérzékenység gyógyszer-mellékhatásként való kialakulásának kockázata különösen a tetraciklin típusú antibiotikumok, a szulfát alapú gyógyszerek , illetve egyes, nem szteroid gyulladáscsökkentők szedése esetén fokozódhat. Növelheti a napallergia esélyét az is, ha bizonyos, potenciálisan irritáló anyagokkal – például fertőtlenítőszerekkel, illatanyagokkal vagy a kozmetikumok egyes összetevőivel – gyakrabban érintkezünk. Rizikótényezőnek számít továbbá az, ha más bőrbetegséggel is küzdünk, illetve ha van a családunkban napallergiás.
Mit tegyünk, ha mi is érintettek vagyunk?
Amennyiben bebizonyosodik, hogy napallergiánk vagy fokozott fényérzékenységünk van, ajánlott néhány dologra odafigyelnünk, hogy ne váljon rémálommá a nyaralás, de ne is kelljen a négy fal között töltenünk ezt az évszakot. Fontos például, hogy 10 és 16 óra között lehetőleg érjen minket közvetlenül a napfény. Amikor a szabadban tartózkodunk, egyszerre csak rövid ideig süsse a bőrünket a nap, rendszeresen húzódjunk árnyékba.
Az sem mindegy, mit viselünk odakint. Vegyünk fel napszemüveget és széles karimájú kalapot, illetve olyan ruhát válasszunk, amely a lehető legjobban megvédi a bőrt a napsugárzástól. A vékony, laza szövésű ruhák napallergiásként nem a legjobbak, ezeken ugyanis könnyen áthatolhatnak az UV-sugarak.
Ezeken kívül mindig kenjük be magunkat naptejjel, mielőtt a szabadba megyünk, de akár akkor is, ha az ablak mellett dolgozunk. Használjunk legalább 30-as faktorszámú fényvédőt, amelyet bőségesen vigyünk fel a bőrünkre. Ha sokáig a napon tartózkodunk, akkor legalább kétóránként kenjük be magunkat újra – de úszás vagy fokozott izzadás esetén gyakoribb ismétlésre is szükség lehet. Az ismert triggereket – például a fényérzékenységet okozó gyógyszereket, vegyszereket és növényeket – pedig igyekezzünk tudatosan kerülni.
