Igaz, hogy az életkor előrehaladtával az allergiás ember egyre több mindenre lesz érzékeny, ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyerekek ne lehetnének már kicsi korban is allergiások. A hajlam veleszületett, akkor is, ha nincs jele. Sokat lehet tenni azért, hogy ne is legyen.
Tettre sarkalló adatok
A különböző tanulmányok egytől egyig azt mutatják, hogy az allergiások száma - úgy tűnik - megfékezhetetlenül nő. Magyarországon pontos felmérés készült a 18 éves kor alatti gyermekek körében jelentkező allergiáról : a gyakoriság emelkedése töretlen. Így attól lehet tartani, hogy az össznépességre jellemző 15-20 százalékos arány tovább növekszik. Környezetünk nem lesz tisztább, és abban a szakma eléggé egyetért, hogy a baj elharapózásának oka elsősorban itt keresendő. Mit lehet ezen megfékezni?
Az allergiás hajlam velünk születhet ugyan, de magának a betegségnek nem feltétlenül kell megjelennie. Ezt célozza az úgynevezett primer prevenció (elsődleges megelőzés), melynek eszközeit mindjárt alaposabban is szemügyre vesszük.
A már nagyon korán jelentkező allergiákat, a csecsemőkorban jelentkező atópiás bőrtüneteket, ekcémát nemigen lehet megelőzni, s ettől kezdve megindul az úgynevezett allergiás menetelés, melynek során az allergia egyre inkább kiterjed, egyéb szerveket is érint. Ezt tudva méginkább riasztó lehet az az adat, miszerint az ekcémás kisgyermekek felénél a későbbiekben nagy eséllyel alakul ki asztma. A felnőtteknél kialakuló allergiás asztma pedig általában az allergiás nátha súlyosbodásának eredménye.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az allergia súlyosbodásának megelőzése (másodlagos prevenciója) tehát nem kevésbé fontos. Ez azonban már sokkal inkább orvosi feladat és az allergia kezelésével együtt kerül rá sor. Biztatásul annyit, hogy ma már korszerű gyógyszerek állnak rendelkezésre, tehát mindenképpen ajánlatos orvos segítségét kérni.
Az anyaméh védettségében
A fejlődő magzat csak akkor élvezheti az igazi védelmet, ha édesanyja is tudatában van annak, hogy ehhez az allergéneket neki is távol kell tartania. Ez bizony már a hangzatos "primer prevenció" része. A megelőzésre a veszélyeztetett családokban van a legnagyobb szükség, azaz ott, ahol az egyik vagy mindkét szülő allergiás, egyenes ági rokon szenved allergiában, vagy az újszülött egyik testvére beteg.
Remélhetőleg az már minden kismamának egyértelmű, hogy dohányoznia nem szabad, a dohányfüstnek környékére se menjen. A szülés előtt érdemes még egyszer átvizsgálni a lakást olyan szemmel is, hogy vannak-e még benne rejtett "allergénforrások". Az általános tudnivalók közül most csak azokat emeljük ki, amelyek kifejezetten a kis jövevény környezetével kapcsolatosak. Egyébként nem kell túlzásba esni, olyan rendszabályokat kell bevezetni a családban, ami senkinek sem káros, és lehetőleg mindenkinek hasznos:
Nem kell a picit porfogó plüssállatkákkal fogadni, és szobájába ne tehesse majd be a lábát semmilyen állat, mert szőrük és nyáluk egyaránt erős allergén lehet. Hiába sok szülőnek és testvérkének ez a gyengéje, a házi kedvencek simogatása, babusgatása, ebben a kérdésben szükséges a szigor.
A terhesség ideje alatt egyébként, hacsak maga a kismama nem allergiás, a szakemberek nem tartanak szükségesnek semmiféle speciális diétát az allergia megelőzése érdekében.
Csak alszik és eszik...
...azaz szopik, és ez így jó. Csak szopik, egészen legalább féléves koráig. Az anyatejes táplálás fontossága az allergiával kapcsolatban több szempontból is hangsúlyos. Először is az anyatej ideális, allergénmentes "készítmény", hacsak maga az anya nem fogyaszt olyan ennivalót, melynek fehérjealkatrészei az anyatejjel a kicsibe kerülve allergizálnak. Fontos a szoptatás azért is, mert az immunrendszer kezdetben nagyon "magatehetetlen", a csecsemő szervezetének védelmére az anyatejjel szopott immunglobulinok hivatottak.
Az újszülötteknél is jelentkezhet allergiás reakció az anyatejjel kiválasztott idegen fehérjékre, rendszerint hasmenés, kiütés vagy ekcéma formájában. A kiváltó ok az esetek túlnyomó többségében a tojás-, illetve a tejallergia. Ha a szoptató anya ezeket az ételeket mellőzi, a tünetek elmúlnak.
Ha feltételezhető, hogy az újszülött allergiás hajlammal érkezik, bizony a szoptató anyának meg kell válogatnia, hogy mit eszik, még akkor is, ha ő maga nem allergiás, csak apai ágon érintett a család. Óvatosan kell bánni a csonthéjasok magvaival, bizonyos gyümölcsökkel és még a tejjel is. A teljes listáról az allergénmentes konyháról szóló írásunkban ejtünk szót, röviden csak annyit, hogy az erős allergén tulajdonságú táplálékokat, mint amilyen a tej, a tojás, a földimogyoró, a hal ilyen esetben a szoptató anyának érdemes kerülnie.
A széltől is óvni?
Korántsem. Normális esetben, mire az anyai immunanyagok forrása elapad, a baba saját immunrendszere is harcra kész, bár érése tovább folytatódik. Az immunrendszer egészséges fejlődéséhez szükség van különböző külső hatásokra, melyek, ha nem allergizálnak, jöhetnek. Az immunrendszer ugyanis azáltal érik, hogy találkozik különböző kórokozókkal, amelyek ebből a szempontból annak ellenére hasznosak, hogy talán meg is betegítik a gyerekeket. A súlyos betegségek elkerülése érdekében védőoltásokra persze szükség van, a tisztaság sterilitásig való fokozása azonban visszaüt. Ezért kell szót ejtenünk a különböző antibakteriális szappanokról és fürdőkről, melyek folyamatos alkalmazása egyáltalán nem indokolt. Ezek ráadásul a kórokozókkal együtt elpusztítják azokat a mikroorganizmusokat is, melyekre kifejezetten szükség van az egészséges bőrflóra kialakulásához és fenntartásához. Antibakteriális készítményeket tehát legfeljebb a nagyobb gyerekeknél és csak járványos időszakokban érdemes használni.
Nem csak elhatározás kérdése
Bizony a legtöbben örömmel tennék, de nem mindenkinek adatik meg, hogy kellő ideig tudjon szoptatni.
Csecsemőkorban az allergiás tünetek leggyakrabban akkor jelennek meg, amikor az anya a szoptatásról tehéntejalapú tápszerre tér át. A tojás-, illetve a lisztallergia (nem lisztérzékenység!) általában hathónapos-egyéves kor körül jelenik meg.
Az anyatej helyettesítése ennél fogva sem tehéntejjel, sem más állat tejével nem javasolt, mert ezek fehérjéi is könnyen hozzájárulhatnak az allergia megjelenéséhez. Az allergia kialakulásának megelőzésére úgy nevezett hidrolizált tápszereket kell alkalmazni.
A hidrolízis - "vizes bontás" - kémiai reakció, segítségével a fehérjék aminosavakból felépülő polipeptidláncai feldarabolhatók. Ezekben a tápszerekben a fehérjék - még ha tehéntej eredetűek is - olyan méretű láncdarabokra estek szét, hogy formájuk az immunrendszer sejtjei számára már felismerhetetlen, allergiás reakciót már nem tudnak kiváltani. A tápszereket ízlelgető szülők jó, ha tudják, hogy minél kisebb részekre darabolták a tápszerek fehérjéit, annál biztonságosabbak az allergia szempontjából, ízük viszont annál rosszabb. Nem hiába, a természet tudja, mi a jó. Ezek a tápszerek 4-6 hónapos korig önmagukban, 6 hónapos kor után más táplálékokkal együtt adandók.
A szója alapú tápszerek is okozhatnak allergiát, s ez bármikor jelentkezhet. A tejallergiás gyerekek harmadánál a szójára is kialakul a túlérzékenységi reakció, ezért alkalmaznak ma inkább hidrolizált, tejes tápszereket.
Ha kiderül az allergia
Legyen csalánkiütés, bőr- vagy táplálékallergia, kötőhártya-gyulladás vagy szénanátha, először is nyomára kell bukkanni az allergénnek, amit gyerekeknél általában valamilyen táplálék-alkotórész, többnyire tejfehérje okoz. Ennek egyik legjobb eszköze, a bőrpróba azonban háromévesnél fiatalabb gyermekeknél hamis negatív reakciót adhat, ezért a pontos diagnózis csak vérvétel utáni, allergénspecifikus IgE-vizsgálattal mondható meg.
A kezelés az allergéntől és az okozott tünetektől függően változhat, de semmiképpen nem szabad házi megoldást választani. Részben az allergiás menetelés előrehaladásának megelőzése, másrészt a nagyon könnyen kialakuló és esetleg végzetes anafilaxiás sokk veszélye miatt.
Légúti allergia esetén az allergén ismeretében a megelőző kezelés egyik nagyon hatékony formája az allergia mérséklésére irányuló, úgynevezett hiposzenzibilizáció. Érdemes tudni, hogy gyermekeknél sokkal hatékonyabb ez a kezelési mód, mint később, felnőtt korban. Nem alkalmazható ugyanakkor mindenkinél, és kezdetben legfeljebb 2-3 allergén ellen adott túlzott immunválaszt lehet vele fokozatosan leépíteni.
A kisgyermekek ismételten előforduló, lázmentes légúti megbetegedéseinek hátterében is állhat valamilyen allergia, főként, ha még hároméves kor után is visszatér.
Szemfülesnek kell tehát lenni, és tudni, hogy mindazok az elvek, amik a legkisebbek védelmében fontosak, felnőtt korban is érvényesek: az allergia hajlamos kiterjedni, álljunk hát útjába!
Ez is érdekelhet
