A primér kezelés elsősorban az Alzheimer-kór tüneteinek csökkentésére irányul, például az álmatlanság, a szorongás és a hangulatzavar. A betegséget a múlt század elején élt német neurológus, Alois Alzheimer fedezte fel. Hozzá kapcsolható 1901-ben a memória gyors romlásával, az agyi kapacitás drámai leépülésével együtt járó betegség felismerése, speciális kórként való azonosítása. A tudós ideggyógyász öt évvel később, 1906-ban osztotta meg tapasztalatait az orvostársaival, leírva ennek az addig ismeretlen betegségnek a tüneteit és jellemző kórlefolyását. A "felejtés betegségét" az 1911-ben megjelenő pszichiátriai tankönyvek említik először Alzheimer-kórként. Bár a jelenség természetesen korábban is létezett, ám az Alzheimert csupán az idős kor egyik sajnálatos velejárójának tekintették. Az agyi kapacitás csökkenésére, a memória zavarára régóta keresik a lehetséges ellenszereket, azokat az agyserkentő tevékenységeket, gyógyszereket vagy egyéb hatásokat, amelyekkel az emlékezetvesztés elkerülhető, az agy karbantartható.
Játékkal a kór ellen
Az Alzheimer-kórt több mint 100 éve diagnosztizálták, s az eltelt időben kimutatták az agytornáztató és serkentő metódusok jótékony voltát. Az agyi képességek megőrzését nagyban elősegíti, ha folyamatosan szellemi tevékenységet végzünk. Az olvasás, a gondolkodást igénylő játékos időtöltés, a társasjáték, sakk, kártya, memóriajáték, rejtvényfejtés, zenehallgatás, a baráti beszélgetés is sokat segíthet ebbenpi életvitelhez szükséges képességek megőrzésében.. A mozgás, a testedzés, még a legegyszerűbb séta is hozzájárul nemcsak a testi, hanem a mentális kondíció megőrzéséhez is. Az ország számos pontján létesülő demencia-központokban a személyre szabott kezelés, az egyéni és csoportos foglalkozások és az ott megtanult gyakorlatok otthoni alkalmazása rengeteget segíthet a hétközna
Jelenleg még nincs gyógymód az Alzheimer-kór ellen, vannak azonban olyan gyógyszerek, amelyek segítségével ellenőrzés mellett tünetei enyhíthetők. A statisztikai adatok szerint az Alzheimer-kóros betegek 75 százalékát otthon, családi környezetben ápolják, és csak 25 százalék kerül intézeti gondozásba. Kijelenthető, hogy az utóbbi időkben előreléptek a kutatások az Alzheimer kór okainak feltárásában, egyre többet tudnak meg az agyban keletkező plakkok, lerakódások természetéről, az idegpályák pusztulásáról. A kezelőorvos a beteg állapotának, együttműködési készségének a segítésére, az Alzheimer-kór kezelésére alkalmazott gyógyszerek többféle formában: kapszula, oldat, tabletta, tapasz, is létezik belőlük.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az Alzheimer-kór gyógyszeres kezelése mellett a mozgás is sokat segít
Pusztuló idegpályák
Az Alzheimer-kóros beteg agyában csökken az acetilkolin nevű, fontos információ-közvetítő molekula mennyisége. A ma használatos okosgyógyszerek legtöbbje azt az acetilkolin-észteráz enzimet bénítja, amely ennek lebontását végzi. Ezekkel az ún. acetilkolinészteráz-gátlókkal fékezhetők, sőt bizonyos esetekben meg is állíthatók a kóros agyi folyamatok, megőrizhető a beteg önellátó képessége. Az acetilkolinészteráz-gátlók az Alzheimer-kór enyhe és közepesen súlyos szakaszában javasoltak, míg a glutamátra ható gyógyszer a közepesen súlyos és a súlyos szakaszban lévőknek. A már súlyosan demens betegek kezelésekor kevésbé várható javulás.
Segít a mozgás!
Az egyik ilyen, az orvosok szerint fontosnak tartott kezelés a csoportos terápiás beszélgetés, illetve vita. Ezek a helyzetek ösztönzik a betegeket a gondolkodásra, vagyis agytevékenységüket serkentik. A másik kezelési forma az emlékezés terápia, például fényképek nézegetése vagy zenehallgatás a csoportban, amely arra ösztönzi az Alzheimer-kóros betegeket , hogy múltbéli emlékeket idézzenek fel. Emellett alkalmazható még agytorna is, ilyen például a keresztrejtvény-fejtés vagy a számolási feladatok megoldása.
Ez is érdekelhet
Az Alzheimer-kór gyógyszeres kezelését mozgásterápiával is ki kell egészíteni. Ezzel a vérkeringés felgyorsul, és így a test minden részén jobb vérellátást biztosít. Ideális például egy kiadós séta, az úszás vagy a kerékpározás. Legfontosabb azonban a rendszeresség, bármelyik mozgásformát is választják. Szintén nagyon fontos a családi figyelem és törődés is, mert ez a betegség teljes életmódváltást követel az érintett Alzheimer-kórban szenvedő betegtől. A gyógyszerkutatások is világszerte tovább zajlanak új és a már bevált hatóanyagokkal, új gyógyszerformákkal egyaránt. Az Alzheimer-kór elleni harc több területen is folytatódik.
