Amerikai tudósok szignifikáns kapcsolatot találtak az ínygyulladást kiváltó Porphyromonas gingivalis baktérium és az Alzheimer-kór között. A Louisville-i Egyetem kutatócsapata megtalálta a kórokozó örökítőanyagát az idős betegek gerincvelői folyadékában, illetve a mikrobák toxikus enzimjeit is kimutatták az agyukban, ahol a tau és a ubiquitin nevű fehérjék szintén nagy mennyiségben voltak jelen - e proteinekről egyaránt úgy tartják, hogy szerepet játszhatnak az idegsejtek pusztulásával járó kórkép kialakulásában.
Érdemes megemlíteni, hogy a kontrollcsoportba tartozó 50 idős, de nem Alzheimer-kóros önkéntes agyában alacsonyabb mértéket mutatott az említett toxin szintje. Ez egy fontos körülmény, ugyanis már korábbi tanulmányok is találtak kapcsolatot a P. gingivalis és az Alzheimer-kór között, de eddig nem volt egyértelmű, hogy nem arról van-e csupán szó, hogy az elhanyagolt szájhigiénia mindössze a demencia mellékhatása . A mostani kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy az ok-okozati viszony inkább fordított, illetve hogy a kontrollpácienseknél is felléphet a betegség, ha elég sokáig élnek, és jobban felszaporodik az agyukban a baktérium toxinja.
Komoly eredményeket hoztak az egérkísérletek
Mindezek után a kutatók egérkísérletek során igyekeztek megfigyelni, hogy a kórokozó miként jut el az agyba a szájüregi fertőzésből kiindulva. Hat héten keresztül követték nyomon a mesterségesen megfertőzött, egyébként egészséges rágcsálókat, végül pedig képesek voltak kimutatni a baktérium jelenlétét az agyukban. Elpusztult idegsejtekre és nagy mennyiségű béta-amiloid fehérjére bukkantak - azaz az Alzheimer-kór jellegzetességeire.
Habár az eredmények tudományos szempontból kétségkívül nagyon izgalmasak, érdemes leszögezni, hogy továbbra sem igazolták, hogy önmagában az említett baktérium okozná az Alzheimer-kórt. Mindemellett nagyon úgy tűnik, hogy közrejátszik a kórkép kialakulásában. "Erős bizonyítékot találtunk a P. gingivalis és az Alzheimer-kór patogenezise közötti kapcsolatra, de további kutatásokra lesz szükség, mielőtt egyértelműen megállapítanánk a baktérium kóroki szerepét" - fogalmazott Jan Potempa, a Science Advances című folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Közismert, hogy az olyan betegségek, mint az Alzheimer-kór, igen összetettek, ezáltal több különböző okra lehet visszavezetni a kifejlődésüket. Erős genetikai bizonyítékok utalnak arra, hogy a bakteriális fertőzések mellett más faktorok is a betegség kialakulásának középpontjában állnak, tehát fontos, hogy az új felfedezést mindenképpen a már meglévő tudományos ismeretek kontextusában kell értelmezni" - tette hozzá David Reynolds, az Egyesült Királyság első számú demenciakutató társasága, az Alzheimer's Research UK tudományos vezetője.
Már készül a baktérium elleni gyógyszer
Az amerikai kutatócsapat arra is igyekezett megoldást találni, hogy miként irthatnák ki a P. gingivalist a kísérleti egerek agyából. Egy olyan vegyületet alkalmaztak, amely az említett toxinokat célozza meg, elvágva ezáltal a baktériumok tápanyagellátását, illetve végeredményben elpusztítva a kórokozókat, lassítva a neurodegeneratív folyamatokat és a béta-amiloid plakkok képződését. A kutatást szponzoráló gyógyszergyártó cég korábban a klinikai kísérletek első fázisában biztonságosnak talált egy hasonló gyógyszert mind egészséges, mind Alzheimer-kóros időseknél, jelenleg pedig a második tesztelési fázis beindításán dolgozik.
Ez is érdekelhet
Forrás: iflscience.com
