A jelenlegi előrejelzések szerint az évszázad derekára több mint 106 millió Alzheimer-kórban szenvedő beteg lesz a világon, ez több mint háromszorosa a 2010-ben mért adatnak. Bár eddigi ismereteink szerint az életkor a legnagyobb kockázati tényező, azonban egy, a The Lancet Neurology című szaklapban publikált kutatás szerint az Alzheimer-kór legfőbb kiváltó okai a diabétesz, a középkorúak elhízása és magas vérnyomása, a kevés mozgás, a depresszió, a dohányzás, valamint az alacsonyabb iskolai végzettség. Európában és az Egyesült Államokban a kevés mozgás jelenti a leggyakoribb kockázati tényezőt. A szakemberek szerint az Alzheimer-kóros esetek harmadát olyan tényezők okozzák, amelyeken életmódváltással lehet segíteni.
A kutatók ezután azt vizsgálták, hogy az említett tényezők súlyának csökkentésével miként alakulnak a jövőbeni esetek. Azt találták, hogy minden kockázati tényező 10 százaléknyi csökkentésével 2050-ig mintegy kilencmillió Alzheimer-kóros megbetegedést lehetne megelőzni világszerte.
Nem minden időskorút érint a betegség
A kór korai szakaszával a betegek eltérő módon veszik fel a küzdelmet: egyesek képesek a gondolkodáshoz sokkal nagyobb szellemi erőforrást hasznosítani, vagyis agyuk képes kiküszöbölni a betegséget okozó fehérjék idegsejtkárosító hatását.
A Nature Neuroscience szaklapban megjelent új tanulmányban az University of California kutatói 71 felnőttet vizsgáltak meg, akik a szellemi romlás semmilyen jelét nem mutatták. Az agyszkenek közülük 16-ban találtak olyan amyloid lerakatokat (az amyloidok homogén, vízben nem oldódó, fehérjékből és fehérjehasadási termékekből álló anyagok), amelyeket az Alzheimer-kór egyik jelének tekintenek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A résztvevőket megkérték: memorizáljanak részletesen egy képekből álló sorozatot, majd adják vissza egy idő után a látott képek lényegét, illetve részleteit: eközben agyuk működését szkennerekkel figyelték. A teszten mindkét csoport egyenlően jól teljesített, de az amyloidlerakattal bíró pácienseknek nagyobb agyműködését kellett kifejteniük, amikor a képek részleteire kellett, hogy emlékezzenek. A kutatók szerint mindez azért lehet , mert agyuk képes alkalmazkodni az ilyen szituációkhoz és képesek kompenzálni a fehérjék által okozott korai változásokat.
A tanulmány rámutat arra: agyunk képes ellenállni az Alzheimer fehérjéi által okozott korai károsodásoknak. Bár a kutatóknak még választ kell találniuk arra a kérdésre, hogy a felgyülemlett fehérjéket magukban hordozó páciensek miért használják jobban agyuk bizonyos részeit, mint mások, mégis dr. William Jagust, a kísérletben részt vevő egyik kutató megjegyezte: lehetséges, hogy azok, akik életüket szellemi stimulációval járó munkával töltötték, jobban képesek alkalmazkodni esetleges agyi problémákhoz.
Továbbá az is kérdés, hogy a kutatás során észlelt extra agyműködés tényleg az agy kompenzálásának jele-e, és amennyiben igen, milyen sokáig képes az agy küzdeni a károsodások ellen.
A gyógyszerfejlesztés is lendületet kapott
Az utóbbi évtizedben rohamosan haladtak a kutatások az gyógyszeres befolyásolására is.
Ez is érdekelhet
