James Nicoll, a Southamptoni Egyetem neuropatológusa felfedezte, hogy egy oltóanyaggal aktiválni lehet az immunrendszert, és ki lehet söpörni a lerakódó plakkot, amely gátolja az agy jeladását. A vakcina ugyanabból a béta-amiloid fehérjéből készül, amely az Alzheimer-kóros betegek agyában is kimutatható.
Nicoll professzor elmondta, örömmel tapasztalta, hogy az injekció eltávolította a betegekből a béta-amiloid lerakódásokat, ugyanakkor csalódottan látta, hogy ez sem állította meg a mentális hanyatlást, és nem akadályozta a korai halálozást. A szakértő ennek ellenére úgy véli, hogy az emberek beoltásával negyven és ötvenéves koruk között, mielőtt még megjelennének náluk a betegség tünetei, megelőzhető lenne a plakklerakódás kialakulása.
"Tudjuk, hogy az embereket csak idősebb korban sújtja az Alzheimer-kór , és legalább húsz évre van szükség a betegség teljes kialakulásához" - mondta Nicoll professzor a Cheltenham Tudományos Fesztiválon. "Éppen ezért már a negyvenes-ötvenes éveikben el kellene kezdenünk a védőoltás beadását. A béta-amiloid fehérje lerakódása valószínűleg egy sor olyan károsodást okoz, amelyek nem fordíthatók vissza, de ha még ez előtt beadnánk az oltóanyagot, talán meg lehetne akadályozni magát a lerakódást."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az Egyesült Államokban egy columbiai kísérlet már teszteli az elméletet egy olyan családon, amely az Alzheimer-kór erős genetikai hajlamával rendelkezik. Az oltóanyag hatékonyságának bizonyításához azonban még évtizedekre lesz szükség.
Egy másik kutatásban Clive Holmes, a Southamptoni Egyetem professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy az Alzheimer-kórt olyan gyakori fertőzések okozhatják és súlyosbíthatják, mint a influenza . A szakértő szerint a sok demenciás betegnél tapasztalható apátiát ugyanaz az agyi mechanizmus okozza, amelytől az emberek kedvetlennek és antiszociálisak lesznek, miközben egy fertőzés ellen küzd a szervezetük.
Ez is érdekelhet
