Tudósoknak sikerült egereknél megakadályozni az Alzheimer-kór kialakulását egy gén agyba fecskendezésével. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) hétfőn ismertetett tanulmányában a londoni Imperial College Magdalena Sastre spanyol neurológus vezetésével dolgozó kutatói úgy fogalmaztak, hogy bár eredményeik még nem előrehaladottak, mindazonáltal megnyithatják az utat a betegség kezelésének lehetséges új módjai előtt.
A tudósok úgy gondolják, hogy a PGC-1 alfa gén meggátolhatja a béta-amiloid fehérje keletkezését a sejtekben. Ez a kóros fehérje az első számú alkotóeleme az amiloid plakkoknak, vagyis fehérjék egy olyan viszkózus "masszájának", amely felhalmozódik az Alzheimer-kóros emberek agyában, s amelyről úgy vélik, hogy előidézi az agysejtek pusztulását . Az eljárás a remények szerint új megközelítést eredményezhet a betegség megelőzésében vagy feltartóztatásában az Alzheimer korai szakaszaiban.
Az állatkísérlet már bizonyított
"Noha az eredmények még koraiak, mégis azt sugallják, hogy a génterápia hasznos gyógymód lehet. De sok még a legyőzendő akadály, a gént pedig egyelőre kizárólag az agyba fecskendezve lehet célba juttatni." Ők egy módosított vírust használtak vivőanyagként. Az egerek agyának két olyan részébe adták be, ahol kialakulhat az Alzheimer: a rövid távú memóriát szabályozó előagyba és a hosszú távú memóriát szabályozó agykéregbe. Az agynak ezen részeiben rakódnak ki először az amiloid plakkok .
Az állatokat a betegség korai jeleinél kezelték, amikor még nem alakultak ki a plakkok. Négy hónappal később megállapították, hogy azoknál az egereknél, amelyeknek befecskendezték a gént, jóval kevesebb plakk jelent meg, mint azoknál, amelyeket nem kezeltek. Emellett az agysejtek pusztulását sem tapasztalták náluk az előagyban, és az egészséges egerekéhez fogható teljesítményt nyújtottak az emlékezetüket vizsgáló feladatokon. Csökkent a száma a szervezetükben lévő gliasejteknek, amelyek Alzheimer-kór esetén toxikus gyulladáskeltő anyagokat bocsátanak ki, további sejtkárosodást idézve elő.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Magdalena Sastre hozzátette, hogy más kutatások szerint a testmozgás és a vörösborban is megtalálható rezveratrol vegyület növelheti a PGC-1 alfa fehérje szintjét. A rezveratrol viszont inkább csak pirula formájában, a borban ugyanis deaktiválja az alkohol.
Tara Spires-Jones, az Edinburghi Egyetem tudósa, aki nem vett részt a londoni egyetemen zajló kutatásban, óvatosságra intett, mert mint mondta, az eredmények nagyon kevés egér és a betegség egyetlen modelljének vizsgálatával születtek. "Számos modellen meg kell őket ismételni, és sok akadályt le kell még győzni ahhoz, hogy tudjuk, hatásos lesz-e az embernél ez a fajta kezelés" - fogalmazott.
Ez is érdekelhet
Világszerte több mint 47 millióan szenvednek demenciában, az Alzheimer leggyakoribb formájában. A kórra egyelőre nincs gyógymód, csak egyes tüneteit tudják enyhíteni. A betegség többek közt memóriavesztéssel, zavarodottsággal és személyiségváltozással járhat.
Legjobban: