Alzheimer-kór

Több kísérlet is bizonyította, ha többet alszunk, az jó hatással lehet a memóriánkra. Kérdéses, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő betegek esetében is javíthatja-e az emlékezetet az, ha a betegek többet alszanak.

Már hároméves korban kimutatható az Alzheimer-kórhoz köthető elváltozás az agyban - állapították meg Hawaii-i kutatók.

Védőoltást fejlesztett ki demencia ellen egy nemzetközi kutatócsoport. Ha a klinikai teszteken is jól vizsgázik, akár öt éven belül széles körben elérhetővé válik az anyag.

A memóriánkat számos testi és lelki tényező befolyásolja. Elsősorban a fáradtság, az aggodalom, a lehangoltság, a kiégés, a depresszió és a gyász képes erőteljesen rontani a működését.

Habár mindenki tisztában van vele, hogy a túlzott alkoholfogyasztás nem tesz jót az agynak, a kevés vagy mérsékelt alkoholbevitel hatásairól megoszlanak a vélemények. Szintén nem ismert, hogyan befolyásolják ezek az italok az olyan neurodegeneratív betegségek kialakulását, mint az Alzheimer-kór. Megpróbálták kideríteni.

Annak érdekében, hogy agyfunkciójukat a csúcson tartsák, az emberek szívesen használnak memóriagyakorlatokat, vagy fogyasztanak agyserkentő vitaminokat.

Agyunk védelme ellen támadó mikrobák okozhatják az Alzheimer-kórt. s ez azt sugallja, hogy az oltásokkal is meg lehet akadályozni a betegség kialakulását. Miután csak az Európai Unióban több mint 100 milliárd eurót költenek évente a demencia kezelésére, ez hatalmas dobás lehet.

Az emberi beszéd vizsgálatával 80 százalékos pontossággal is kiszűrhető az Alzheimer-kór. A betegség korai diagnosztizálása létfontosságú a beteg életminősége szempontjából, egy magyar fejlesztésű módszer pedig komoly segítséget adhat az orvosoknak.

A szem a mondással ellentétben nem csak a lélek tükre, az agyműködésbe is bepillanthatunk rajta keresztül. Egészen pontosan akár az Alzheimer-kór előjeleire is rámutathat.

Noha meglehetősen gyakori betegség, és régóta vizsgálják már, hogy mi az Alzheimer-kór kialakulásának pontos oka, de ez továbbra sem ismert az orvostudomány előtt.

Kutatók megállapították, hogy a rosaceában szenvedő emberek esetében nagyobb az esély az Alzheimer-kór kialakulására.

A Washington University kutatói megállapították, hogy az irányérzék csökkenése az Alzheimer-kór előjele lehet. Ez a felfedezés is segíthet az orvosoknak, hogy minél korábban diagnosztizálják a betegséget.

Egyes orvosi beavatkozások során egyik emberről a másikra terjedhet az Alzheimer-kór oly módon, mint a Creutzfeld-Jakob-betegség - állapította meg egy kis esetszámú tanulmány, amelynek szerzői óvatosságra intenek feltevésükkel kapcsolatban.

Az időskori mentális hanyatlás, a demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, amelynek jelenleg nincsen gyógymódja, csak a tüneteit bizonyos mértékig csillapítani képes kezelési módszerei léteznek. A gyógyszerkutatás jelenleg a betegség korai stádiumaiban való beavatkozás lehetőségeire koncentrál.

Jelenleg világszerte mintegy 44 millió ember szenved az Alzheimer-kórtól, 2050-re ez a szám megduplázódik. Nem csoda, hogy számos kutatás foglalkozik a betegség kialakulásának okával és ellenszerével.

Ahogy megöregszünk, veszítünk gondolkodóképességünkből, de korántsem mindegy, hogy mennyit. Az agy apró locus coeruleus területe erősen ki van téve a méreganyagoknak és a fertőzéseknek, pedig kulcsszerepe van a szellemi fittség fenntartásában.

A kutatók szerint idős korban a demencia korai előjele lehet az, ha valaki elveszíti az érdeklődését a hobbijai vagy más tevékenységek iránt.

A Southampton University tudósai megállapították, hogy ha csökkentik az agyszövet gyulladását, azzal elejét vehetik az Alzheimer-kór további fejlődésének. Ez a felismerés pedig új gyógyítási utakat nyithat, s teheti sokkal jobbá számos idős ember életét.

Elkerülhető-e az életkor előrehaladtával bekövetkező szellemi leépülés? Az Alzheimer-kór legújabb kutatásai szerint igen, de érdemes minél korábban cselekedni. Cikkünk a család szerepével és a legújabb terápiás módszerekkel is foglalkozik.

Megvan, hogy az agy mely területét támadja meg először az életünk kései szakaszában jelentkező Alzheimer. Az eredmények a University of Southern California kutatóitól érkeznek.

A cukros-szénsavas üdítők rendszeres fogyasztása "hiperaktivitáshoz" vezet. Hosszú távon visszafordíthatatlanul megváltoztatja "fehérjék százainak" működését az agyban. A változás hasonlít ahhoz, ami az Alzheimer-kórban szenvedőknél játszódik le.

Online játékokat játszani 50 év felett kifejezetten előnyös az agyi aktivitás megőrzésében - állítja egy széleskörű vizsgálat eredményeit összegző tanulmány. De a mindennapi főzés és bevásárlás is tornáztatja és javítja az agyat.