Magát az aranyeres csomót a végbél és a végbélnyílás falában keletkező vénatágulatok alkotják. Ezek a fonatok időnként begyulladhatnak, vérezhetnek, sőt, akár vérrög is képződhet bennük, ami rendkívül erős fájdalommal jár. Függően attól, hogy hol helyezkednek el a végbél záróizmától nézve, megkülönböztetünk külső és belső aranyereket.
Kezdeti stádiumban ezek a vénatágulatok többnyire még tünetmentesek. Kissé megnagyobbodnak, esetleg vérezhetnek is, de székletürítés során nem türemkednek ki a végbélnyílás elé. Az állapot előrehaladtával, második és harmadik stádiumú aranyeresség esetén viszont kifordulnak, illetve megeshet, hogy nem is húzódnak vissza maguktól, hanem kézzel helyezhetők csak vissza. A legsúlyosabb, negyedik stádiumú aranyereket pedig már kézzel sem lehet visszanyomni, állandóan kifordult állapotban maradnak. Ez esetben kizárólag műtéti úton rendezhetők a beteg panaszai.
Hogyan zajlik az aranyérgyűrűzés?
Második és harmadik stádiumú, belső aranyeresség kezelésére évtizedek óta alkalmazzák a Barron-féle gumigyűrű-ligatúra technikáját, egyszerűbben mondva az aranyérgyűrűzést. Az eljárás lényege, hogy az aranyeres csomót végbéltükrözéssel megkeresik, majd egy speciális eszköz segítségével egy néhány milliméteres gumigyűrűt helyeznek fel a tövére, ami elszorítja a vénafonat vérellátását. Ennek hatására a lekötött aranyér néhány nap alatt elhal, lelökődik, és a gumigyűrűvel együtt a széklettel távozik a szervezetből.
Érdemes megemlíteni, hogy a beavatkozás alapvetően fájdalommentesen zajlik, mivel a végbél érintett részében nincsenek érzőideg-végződések, valamint a végbéltükör felhelyezése során is alkalmaznak érzéstelenítést. Egy-egy alkalommal egy-két aranyeret lehet csak így lekötni, azaz az aranyeres törzsek számától függően több részletben, egy-másfél hónapos különbségű ütemezéssel lehet elvégezni a teljes kezelést.
Ami a szövődményeket illeti, a gyűrűzést követően lokális gyulladás, ödémásodás jelentkezhet, amit gyakran fájdalom is kísér. Emellett a lelökődés után néhány napig enyhe vérzést tapasztalhatnak a páciensek. Súlyosabb szövődmények viszont, mint például erős vérzés vagy a kezelt területen fellépő fertőzés, csak ritkán fordulnak elő. Az eljárás komoly előnye ráadásul, hogy az elhalt aranyér helyén apró heg képződik, ami megakadályozza a panaszok kiújulását.
Az eljárás korlátai
A gyűrűzés általában nem alkalmas kezdeti stádiumú aranyér kezelésére, mivel ilyenkor még nem elég nagy a tágulat ahhoz, hogy elszorítható legyen. Emellett negyedik stádiumú, súlyos aranyeresség esetén is rendszerint csak akkor jön szóba megoldásként, ha a páciens valamilyen okból kifolyólag - például súlyos vérszegénység okán - nem alkalmas az aranyér műtéti úton történő kezelésére .