A köztudatban tévesen terjed el az a kifejezés, hogy „aranyerem van”, holott aranyere mindenkinek van: ez a végbélnyílás körül, illetve a végbélben, a záróizom feletti részen megtalálható vénás hálózat megnevezése. Aranyérbetegségnek – köznapi néven aranyerességnek – azonban csak akkor tekinthető, ha valamilyen okból ez a vénás fonat tartósan kitágul, begyullad, megnagyobbodik. Két fajtája a külső és a belső aranyér, attól függően, hogy a végbél záróizmától merre található a kóros állapot.
Családi halmozódás
Az aranyérbetegség kialakulásához nagyban hozzájárult az, hogy az ember két lábra állt, amelynek oka, hogy a vénás fonatokban nincsenek áramlásszabályozó billentyűk, így könnyebben jönnek létre bevérzések és csomók. Az aranyeresség valószínűsége ráadásul jóval magasabb, ha a családban megfigyelhető a veleszületett kötőszöveti gyengeség, ami genetikai hajlamra utal. A kor előrehaladtával a kötőszövetek állapota egyre inkább romlik, az életmódbeli körülmények pedig még tovább fokozhatják a problémát.
Toaletthasználati hibák
Az aranyérbetegség egyik tipikus előidézője a hosszú üldögélés a toaletten. Ez a póz hátrányosan hat a záróizmok ellazítására, fokozza a vénákra nehezedő nyomást. A bélzáró rendszer sem tud tökéletesen kinyílni, ezáltal a széklet csak erőlködéssel üríthető. Az izomzat valójában akkor tudna tökéletesen kiengedni, ha guggoló pózban történne a székelés, ami azonban az angol vécéknél alapvetően nem kivitelezhető. Azonban a helyzeten némileg javíthatunk, ha a vécén ülve a lábainkat 15-20 centiméterrel feljebb helyezzük, például egy toalett elé helyezett kis sámlira. Ha közben még egy kicsit előre is dőlünk, már majdnem el is érjük a székelés szempontjából legoptimálisabb, a guggoláshoz hasonló pózt.
Az életmód is hajlamosíthat rá
Az aranyérbetegségre szintén hajlamosíthat a mozgásszegény, ülő életmód is. Az ülés a medencefenékre túlzott nyomást gyakorol és a vénák tartós kitágulását idézheti elő. Ilyen például az irodai munka, de okozhatja például az is, ha valaki rendszeresen órákat tölt gépjárműben ülve. A kevés mozgás ráadásul gyakran együtt jár az elhízással is, ami - akárcsak a terhesség alatti egészséges súlygyarapodás -szintén megnöveli a hasűri nyomást.
Ahhoz, hogy a vénák egészségesen működhessenek, fontos a megfelelő testsúly fenntartása, amelyet rendszeres mozgással és egészséges táplálkozással lehet megalapozni. A változatos, rostokban, zöldségekben, gyümölcsökben és olajosmagvakban dús, viszont finomított lisztekben, keményítőben és szénhidrátokban visszafogott táplálékokkal, illetve a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztással megelőzhető a székrekedés, ami szintén az aranyér egyik kockázati tényezője.
Fontos a minél korábbi kezelés
A megelőzés szerepe mellett érdemes hangsúlyozni a korai kezelés fontosságát, amellyel elkerülhető az állapotromlás és az esetleges műtét. A már kialakult aranyér esetében nagy hangsúlyt kell fektetni a higiéniára, amellyel elkerülhetőek a különböző komplikációk, például a fertőzések. A kezdeti stádiumú aranyérbetegség kezelése nem minden esetben igényel orvosi ellátást: a patikákban vény nélkül kaphatóak különböző aranyérápoló krémek és kúpok, valamint az állapotromlást megelőző gyógyszerek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A szájon át szedhető, érvédő hatású, diozmin tartalmú tabletták javítják az érfalak rugalmasságát és növelik az ellenállóképességüket. Az aranyér ápolására pedig ajánlottak azok a kenőcsök és kúpok, amelyek regeneráló kamilla, varázsmogyoró levél és körömvirág-kivonatot tartalmaznak. A szövődmények elkerülése érdekében alkalmazhatunk olyan szukralfát hatóanyagú bőr- és nyálkahártyavédő készítményeket is, amelyek elölt E-coli baktérium kultúra szuszpenziót tartalmaznak. Ezek a kúpok és kenőcsök képesek a szervezetből a természetes védekezőképességét serkentő immunválaszt kiváltani és ezzel elkerülni az esetleges állapotromlást.
