Amikor valaki úgy dönt: ideje lefogynia, általában gyors eredményeket akar látni. Talán egy fontos életesemény előtt áll, vagy egészségügyi problémák és kellemetlenségek enyhítésére vágyik. Akárhogyan is: a szakértők általában lassabb fogyást javasolnak az elhízás kezelésére. Ez egybecseng azzal a széles körben elterjedt véleménnyel is, miszerint ha gyorsan fogysz, ugyanilyen gyorsan vissza is jönnek a plusz kilók. Számos életmódváltó program ígéri a fogyás leggyorsabb módját, ám hosszú távon nem biztos, hogy ezzel teszünk jót magunknak – írja a Medical XPress.
Mi a különbség a lassú és a gyors fogyás között?
A szakértők heti fél-egy kilogrammos testsúlyvesztést javasolnak, ezt nevezzük lassú fogyásnak. A gyors fogyás során több héten keresztül heti egy kilónál többet veszít az ember. Számos kutatás foglalkozott már mindkettővel, az egyik vizsgálatban például 200 embert véletlenszerűen gyors vagy lassú fogyásra osztottak be, és 15 százalékos súlycsökkenést céloztak meg. A gyors fogyókúrás csoportot nagyon alacsony energiatartalmú diétára állították, amely naponta háromszori étkezést engedélyezett leginkább shake-ek és leveseket formájában. A lassú fogyókúrázó csoport az Australian Guide to Healthy Eating (Ausztrál útmutató az egészséges táplálkozáshoz) alapján étkezhetett, azzal a céllal, hogy naponta 500 kalóriával kevesebbet egyenek, mint amennyit energiaként felhasználtak (kalóriadeficitet létrehozva). Emellett napi egy-két étkezést helyettesítő készítményt is használtak.
A lassú fogyókúrás csoport mintegy 50 százaléka, a gyors fogyókúrás csoport 81 százaléka ért el 12,5 százalékos, vagy annál nagyobb súlycsökkenést ez idő alatt. Három évvel később a lassú és a gyors fogyást választók 76 százaléka visszahízta a leadott súlyát. Nem számított tehát, hogy lassan vagy gyorsan fogytak-e, a súlyukat akkor is visszaszedték.
Árthat is, ha gyorsan mennek le a kilók
A fogyáson kívül azonban más tényezőket is figyelembe kell venni, például a testösszetétel és a csontsűrűség változását. Az ezeket vizsgáló tanulmányok egybehangzóan igazolják, hogy bár a fogyás mértéke mindkét megközelítés esetében hasonló volt, a lassú fogyás jobb eredményeket ért el az anyagcsere tekintetében, vagyis abban, hogy mennyi kalóriát égetünk el nyugalmi állapotban. Emellett a lassú fogyás a zsírtömeg nagyobb mértékű csökkenését és ezáltal jobb zsír-izom arányt is eredményezett.
A legújabb kutatások szerint nem számít, milyen típusú makrotápanyag-diétát követsz: mérsékelt vagy magas fehérjetartalmú, alacsony vagy magas szénhidrát, illetve zsírtartamú diétát. Valamennyi megközelítés ugyanis hasonló fogyási eredményeket eredményez. Ugyanez mondható el a kalóriák számolgatásáról, vagy az időszakos böjtölésről. Kutatások ugyanis bizonyították, hogy az efféle diéták nem eredményeznek jobb fogyási eredményeket, mint bármelyik elődje. Ennek oka, hogy szervezetünk rendkívül jól védekezik a fogyás ellen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Akkor mégis mit tegyek, ha fogyni szeretnék?
Amikor nagy mennyiségű súlyt veszítesz, a nyugalmi anyagcseréd – az energia, amit nyugalmi állapotban elégetsz – lecsökken. Sajnos, ha egyszer lelassul, a nyugalmi anyagcseréd nem áll vissza a fogyókúra előtti szintre, még akkor sem, ha visszanyerted a súlyodat. Kutatások azonban megerősítették, hogy a lassú fogyás megőrzi a nyugalmi anyagcserét a gyors fogyáshoz képest. Csakúgy, mint a testmozgást is magában foglaló fogyókúrás program, szemben a kizárólag a diétára összpontosítóval.
Ez is érdekelhet
