Aranyérbetegségnek azt a kórképet nevezzük, amikor a végbél záróizmánál elhelyezkedő vénás fonatok megnagyobbodnak, kifordulnak, véreznek, viszketnek vagy fájdalommal járnak. Két fajtája ismert, a külső és a belső aranyér. Gyakori tévhit, hogy csak az idősebb korosztályt érinti: nemtől függetlenül bármely életkorban kialakulhat, azonban nagyobb valószínűséggel akkor, ha valaki veleszületetten gyengébb kötőszövetekkel rendelkezik, vagy az életmódja hajlamosítja rá.
Külső aranyér: hirtelen kialakulhat
A külső aranyeres vénafonat a végbélnyílás körül helyezkedik el. Kóros állapotát a végbéltájékon elhelyezkedő, vénákban található vér pangása okozza, amelyet a genetikai hajlam, illetve a helytelen életmód, valamint egyoldalú táplálkozás idézhet elő. A rostban szegény élelmiszerek, a kevés folyadékfogyasztás, a gyakori székrekedés, a toaletten töltött hosszú idő, az ülőmunka, az elhízás - vagy a hasűri nyomást szintén fokozó terhességi időszak - mind előidézhetik a kialakulását, illetve felgyorsíthatják az állapotromlást. A külső, rögösödött aranyér és a bőr alatt keletkező bevérzés akár hirtelen, egyik percről a másikra is megjelenhetnek, folyamatosan feszítő, nyomódó fájdalomérzetet okozva.
A belső aranyér fokozatai
A belső aranyér a végbélben, a záróizom felett található és összeköttetésben áll a külsővel. Jellemzően először fájdalmatlan vérzéssel, valamint a végbél környéki viszketéssel hívhatja fel magára a figyelmet. Kezdetben az aranyeres csomó még kisebb, azonban ahogy növekszik - székelés közben vagy után - kifordulhat a végbélből; ekkor azonban még magától vissza is húzódik. Azonban, ha az állapot tovább romlik, az egyre nagyobb véna erősen vérzékennyé válik , nedvezik, és csak kézzel helyezhető vissza a végbélnyílásba.
A betegség utolsó stádiumban a gyulladt vénaköteg tartósan már nem marad a helyén. A kizáródó aranyér az erős fájdalom, váladékozás és vérzés mellett fokozottan hajlamossá válik a fertőzésekre is, ezért elengedhetetlen a szakorvosi segítség. Érdemes azonban megjegyezni azt is, hogy a kívül rekedt belső aranyér nem egyenlő a külső aranyérrel, még akkor sem, ha előrehaladott állapotban a végbélen kívül helyezkedik el. (A két különböző aranyérfajta megkülönböztethető onnan is, hogy míg a belsőt bélszövet, a külsőt bőrszövet fedi.)
Azonnal kezelni kell
Az állapotromlás megelőzése érdekében az aranyeret fontos már az első tünetek megjelenésekor kezelni. Ehhez a segítségünkre lehetnek a sebgyógyulást serkentő, a természetes védekezést növelő, gyulladáscsökkentő gyógynövények. Ilyen például a kamilla, a varázsmogyoró-levél és a körömvirág. A gyógyfüvek alkalmazhatóak ülőfürdőként, de a természetes hatóanyagok tisztított formában, kivonat, kenőcs vagy kúp változatban, koncentrált hatóanyag-tartalommal is elérhetőek. Azok a készítmények, amelyek szulfátot tartalmaznak, a sérült felületekhez kötődve, jól tapadó réteget képezve óvják a bőrt és a nyálkahártyát, így nemcsak a pillanatnyi tüneteken javítanak, hanem megelőzik az állapotromlást is.
Az elölt E. coli baktérium kultúrát tartalmazó kúpok és krémek szintén ajánlottak: képesek olyan immunválaszt kiváltani a szervezetben, amely fokozza az érintett szövetek természetes védekezőképességét. A vény nélkül kapható, diozmintartalmú gyógyszerekkel az érfalak általános állapotának javítására is lehetőség van. A növényi eredetű, szájon át szedhető tabletták amellett, hogy jelentősen képesek csillapítania fájdalmat, erősítik és rugalmassá teszik az érfalakat, serkentik a véráramlás, valamint gyulladásgátló és antioxidáns hatással is rendelkeznek.