Abban már világszerte egyetértenek a szakemberek, hogy az aranyér népbetegségnek számít.
A statisztikai adatok szerint Magyarországon is a lakosság 70-80 százalékát érintheti. Ráadásul tévhit, hogy csak az idősek veszélyeztetettek, hiszen egyre többször diagnosztizálják fiataloknál is. A kialakulásában szerepet játszhat a genetika, hiszen ha gyengébb kötőszövetekkel rendelkezünk, nagyobb az esély arra, hogy tapasztalni fogjuk magunkon az aranyeres tüneteket. Ennél sokkal fontosabb azonban az, hogy milyen életmódot folytatunk. Az elmúlt évszázadban, sőt, az elmúlt évtizedekben is egyre több olyan munkakör jelent meg, amely gyakorlatilag megköveteli, hogy legalább egy fél napon keresztül íróasztal, számítógép előtt, vagy éppen a volán mögött üljünk. De az építőipar fejlődése sem kíméli azokat a dolgozókat, akik fizikai munkát végeznek.
Hogyan alakul ki az aranyér?
Latinul nodus haemorrhoidalisnak nevezik az aranyeret az orvosok, amely tulajdonképpen a végbélnyálkahártya alatt elhelyezkedő érköteg. Fontos feladatot lát el a széklet tartásának és ürítésének folyamatában. Kórossá akkor válik az állapota, ha megnyúlik az érpárnát rögzítő kötőszövet, és előreesik a végbélcsatornából. Magának az aranyérbetegségnek több fázisát is megkülönböztetik a szakemberek. Eleinte az aranyér csak kissé megnagyobbodik, de még nem jellemző az előreesése. Ilyenkor a beteg gyakorlatilag nem, vagy alig észlel magán tüneteket. Az első panaszokat akkor szokták jelezni, ha székelés közben lesüllyednek az érpárnák. Szerencsére ilyenkor maguktól vissza is húzódnak. Súlyosabb esetben nemcsak a vécén ülve, hanem már mozgás közben is megfigyelhető az előreesésük, de még manuálisan visszahelyezhetőek. A végső stádiumban azonban az aranyeres csomók már nem is helyezhetőek vissza, így állandósul a helyzetük a végbélnyílás előtt. A betegek általában vérzést vesznek észre, enyhébb esetben csak a toalettpapíron, előrehaladottabb állapotban akár a vécékagylóba csöppenve is. Emellett gennyes váladékozást is felfedezhetnek, a végbél felszínét borító nyálkahártya irritációja miatt pedig viszketést, valamint fájó, kellemetlen nyomást érezhetnek.
Mitől alakul ki?
A már említett genetikai tényezőkön túl elsősorban a mozgásszegény életmód idézi elő leggyakrabban az aranyerességet. De növeli a kockázatot a rostszegény táplálkozás, azaz a zsírban, olajban sült, fűszeres, csípős ételek fogyasztása, és a zöldségek, gyümölcsök mellőzése. Ez azt jelenti, hogy annál, aki nem sportol, túlsúlyos, és gyakran küzd székrekedéssel, megsokszorozódik a betegség kialakulásának az esélye.
Civilizációs ártalom: az ülőmunka
A legújabb statisztikai adatok azt mutatják, hogy a magyarok átlagosan naponta több mint 5 óra hosszát ülnek. Sajnos már a gyerekek így szocializálódnak az oktatási intézményekben, de később, a fiatal felnőttek korosztályában is az a jellemző, hogy legalább 30 százalékuk naponta 8-10 órát tölt egy helyben ülve. A kutatások azt is egyértelműen mutatják, hogy a magasabb iskolázottsági szinttel több ülőmunka jár együtt. A diplomás férfiaknak például megközelítőleg 20 százaléka dolgozik legalább fél napot ilyen testhelyzetben. Így nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek, mint például az aranyér, hanem a cukorbetegség vagy a gerincbántalmak kialakulásának kockázata is hatványozottan növekszik a körükben. Ebbe a csoportba szinte kivétel nélkül mindenki beletartozik, aki irodai munkát végez: titkárnők, adminisztrátorok, bérszámfejtők, banki alkalmazottak, recepciósok, grafikusok, menedzserek, informatikusok, kutatók, azaz valamennyi monitor előtt dolgozó munkavállaló. De a gépkocsivezetőknél, azaz a taxisoknál, sofőröknél, fuvarozó vállalkozásoknál alkalmazott kamionsofőröknél is gyakran diagnosztizálnak az orvosok aranyérbetegséget.
Aki a testi erejével dolgozik
Az aranyeresség azokat sem kíméli, akik nehéz fizikai munkát végeznek. Azaz valamennyien érintettek lehetnek, akik rendszeresen súlyokat emelnek, legyen szó akár az építőiparról, akár a szemétszállításról, akár az egészségügyben dolgozó beteghordozókról. De meglepő módon azok a zeneművészek is ide tartoznak, akik napi több órán keresztül gyakorolnak, játszanak fúvós hangszeren. Sőt, még a profi sportolók is veszélyeztetettek, hiszen például súlyemelőknél, futóknál, futballistáknál is jellemző a fokozott megerőltetés. Ennek az a magyarázata, hogy ha nagy a hasüregre gyakorolt nyomás, megnyúlik az egyébként egészséges kötőszövet, amely az aranyércsomók felfüggesztésére hivatott.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Az aranyér megelőzése
Az irodai dolgozóknak azt ajánlják a szakemberek, hogy minden órában tartsanak egy rövid szünetet, amikor felállnak az asztal mellől, sétálnak egy kicsit, vagy éppen végeznek néhány tornagyakorlatot. Ez ugyanis pont elég arra, hogy helyreállítsák a testükben a véráramlást, és fokozzák a keringést a végbél körüli erekben. Rendkívül hasznos lehet az is, ha a klasszikus széket ergonomikusra cserélik, vagy ülőlabdát, esetleg gumiból készült ülőpárnát használnak. Ezek ugyanis úgynevezett mikromozgásokra kényszerítik a gát izomzatát, és serkentik a vérkeringést is. A gátizomzat megerősítését a fizikai dolgozók számára is javasolják, méghozzá speciális intimtorna segítségével. A jó tanácsok között az is szerepel, hogy lehetőleg minél kevesebb időt töltsünk a toaletten, és ne halasztgassuk a székelést, hiszen akkor romlik az ürítés reflexe. Mindemellett táplálkozzunk egészségesen, részesítsük előnyben a magas rosttartalmú ételeket, azaz a zöldségeket, gyümölcsöket.
