Egyes becslések szerint minden héten a felnőttek több mint fele legalább egy gyomor-bélrendszeri tünetet észlel, de sokan minimum kettő emésztőrendszeri panasszal küzdenek. A székrekedés, a gyomorégés, a hasi fájdalom és az egyéb kellemetlenségek hátterében számos ok meghúzódhat, viszont gyakran még csak nem is sejtjük, pontosan mi váltja ki azokat. Emiatt pedig hajlamosak vagyunk a legrosszabbra gondolni.
„Az embereket nagyon aggasztják a gyomor- és bélrendszeri tünetek. Gyakran attól tartanak, hogy ezek valami komoly bajra, például rákra utalnak. És mivel társadalmilag nem elfogadott, hogy a koktélpartikon vagy más összejöveteleken az emésztési problémáinkról beszélgessünk, az emberek nem kapnak egymástól megnyugtató támogatást, így egyre többet gondolnak a tüneteikre” – mondta a Time-nak dr. Byron Vaughn, a Minnesotai Egyetem gyulladásos bélbetegségekkel (IBD) foglalkozó programjának társigazgatója.
Azért különösen káros, ha folyton a bosszantó gyomor- és bélrendszeri tünetek – és azok vélt jelentései – járnak az eszünkben, mert ez stresszt okozhat, ami pedig akár az emésztési zavarokat is súlyosbíthatja. Az irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedők esetében pedig a tünetek fellángolásával kapcsolatos félelmek súlyos következményekkel járhatnak a mentális jóllétüket és életminőségüket illetően.
A felesleges stressz és aggodalom elkerülése érdekében tehát itt az ideje, hogy eloszlassuk azokat a félelmeket, amelyeket a gasztroenterológusok a legtöbbször hallanak a pácienseiktől. Az alábbiakban az egyes emésztési panaszokhoz köthető leggyakoribb rémképeket és a valós lehetséges okokat ismertetjük.
„A krónikus székrekedés növeli a vastagbélrák esélyét”
Korábban valóban azt hitték, hogy ha a vastagbél hosszú ideig érintkezik a székletben található – potenciálisan rákkeltő vagy mérgező – anyagokkal, attól megnőhet a vastagbélrák kockázata. A témában lefolytatott kutatások azonban nem támasztották alá ezt az elképzelést. „A székrekedés nem jelent nagyobb kockázatot a vastagbélrák szempontjából, ebben az esetben nem számít a tranzitidő” – szögezte le dr. Vaughn.
A székrekedés egy nagyon gyakori probléma, amely leginkább a rostszegény táplálkozással, az elégtelen folyadékfogyasztással és a mozgásszegény életmóddal függ össze. Ezzel szemben a vastagbélrák kockázati tényezői közé az alábbiakat sorolják:
- vörös húsokat, füstölt ételeket és feldolgozott élelmiszereket gazdagon tartalmazó étrend;
- dohányzás;
- rendszeres alkoholfogyasztás;
- mozgásszegény életmód;
- elhízottság;
- gyulladásos bélbetegség (például Crohn-betegség vagy fekélyes vastagbélgyulladás);
- illetve a vastagbélrák családi halmozódása.
„A stressz gyomorfekélyt okoz”
A peptikus fekélyek – a gyomor vagy a nyombél nyálkahártyáján fellépő sebek – kialakulásának két leggyakoribb oka a nem szteroidos gyulladáscsökkentők (például az ibuprofén) hosszú távú alkalmazása és a Helicobacter pylori (H. pylori) baktérium által okozott fertőzés. „A fekélyek hátterében a prosztaglandinszintézis meghibásodása áll, amely gyengíti a gyomor nyálkahártyájának védekezőképességét a gyomorsav ellen” – magyarázta dr. Christine Lee, a Cleveland Clinic gasztroenterológusa. A nem szteroidos gyulladáscsökkentők csökkentik a szervezet prosztaglandintermelését, a H. pylori baktériumok pedig közvetlenül károsítják a nyálkahártyát védő bevonatot – végül mindkettő fekélyekhez vezet, a folyamatnak viszont semmi köze a stresszhez.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a stressz nem válthat ki gyomorpanaszokat. A tartósan fennálló feszültség maró vagy égető fájdalmat, illetve egyéb emésztési gondokat is okozhat. A tünetek ugyan hasonlóak lehetnek a fekélyes panaszokhoz, de nem valódi fekélyből erednek.
„A gyakori hasmenés gyulladásos bélbetegséget jelez”
Ahelyett, hogy hasmenés esetén egyből gyulladásos bélbetegséggel – fekélyes vastagbélgyulladással vagy Crohn-betegséggel – diagnosztizálnánk saját magunkat, gondoljunk inkább ételérzékenységre, irritábilis bél szindrómára vagy gyógyszermellékhatásra – dr. Shaham Mumtaz gasztroenterológus szerint ugyanis ezekre sokkal nagyobb az esély. A szakember szerint gyakori hasmenés esetén érdemes megpróbálkozni a FODMAP-diétával is, ez ugyanis az IBS-es betegek több mint felénél néhány hét alatt látványos javulást eredményez.
Fekélyes vastagbélgyulladásra és Crohn-betegségre egyébként az alábbi panaszok estén gyanakodhatunk:
- akaratlan fogyás,
- étvágyváltozás,
- hasi fájdalom,
- véres széklet,
- konstans fáradtság,
- négy hétnél hosszabb ideig tartó, gyakori és sürgetően jelentkező hasmenés.
„Az aranyér növeli a végbélrák rizikóját”
Aranyérnek a végbélben és a végbélnyílásnál megduzzadt, gyulladt ereket nevezzük, ami egy nagyon gyakori probléma. A külső aranyér könnyebben felismerhető még laikusok számára is. „Nézzük meg tükörrel az alfelünket. A külső aranyér úgy néz ki, mintha szőlőszemek lennének a végbélnyílás körül” – érzékeltette dr. Cindy Yoshida gasztroenterológus. Az aranyérhez gyakran társul viszketés és érzékenység, székletürítés után pedig vérnyomokat hagyhat a vécépapíron. Tulajdonképpen ebből adódik a legtöbb félreértés, hiszen a vér láttán azonnal végbélrákkal diagnosztizálják magukat az emberek, illetve azt hiszik, hogy a kezeletlen aranyér miatt lettek rákosak, és most ezért véreznek.
Fontos megjegyezni, hogy a rák és az aranyér mellett még számos egyéb oka lehet ennek a panasznak, tehát nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni. Mindenesetre a rektális vérzés mindenképpen egy olyan tünet, amelyet meg kell említenünk az orvosunknak, hogy megtalálhassuk a valódi okot.
„Ha evés után rögtön székelünk, akkor az étel csak átfolyik rajtunk, és nem szívódnak fel a tápanyagok”
Ahogy már korábban is megírtuk, étkezés közben a gyomrunk megtelik és megfeszül, ami beindítja a bél gyűrűző mozgását, hogy továbbítsa a béltartalmat a végbél felé, helyet biztosítva az újonnan emésztendő élelemnek. Ez az úgynevezett gasztrokólikus reflex, amely egyeseknél – például az IBS-sel küzdőknél – sokkal fokozottabb, érzékenyebb lehet. Az érintettek azt tapasztalhatják, hogy még csak alig nyelték le az utolsó falatot az ebédjükből, máris rohanniuk kell a mosdóba a sürgető székelési inger miatt. Ami viszont akkor kijön, az a béltartalom, nem pedig az imént elfogyasztott friss étel. Pusztán emiatt tehát nem kell felszívódási problémáktól és hiánybetegségektől tartanunk.
„A lassú emésztés bélelzáródást jelez”
Ha valakinek lassú az emésztése, és viszonylag ritkán érez székelési ingert, hajlamos halálra rémíteni magát azzal a gondolattal, hogy talán bélelzáródása van, azért nem ürült napok óta a széklet. „Ha valóban bélelzáródása van a betegnek, akkor nem tudna bejönni hozzám a rendelésre (elmondani az aggodalmait), mert ahhoz túlságosan rosszul lenne. Biztosan nem sétálgatna itt” – mutatott rá dr. Seth Gross gasztroenterológiai és hepatológiai osztályvezető. Dr. Yoshida pedig egy érzékletes példával magyarázta el, mi történik, ha valakinek tényleg elzáródása van: „Képzeljük el, hogy a bélrendszerünk olyan, mint egy csővezeték. Ha ott dugulás van, akkor a dolgok nem tudnak előrehaladni, hanem elkezdenek visszaáramlani.” Ez azt jelenti, hogy az érintettek erős hányingerrel és hányással szembesülnek, a hasuk pedig rendkívüli módon felpuffad.
A bélmozgás lelassulása mögött egyébként számos ok állhat, úgymint...
- időskor,
- cukorbetegség,
- pajzsmirigy-alulműködés,
- gyógyszermellékhatás (a szedatív fájdalomcsillapítók például gyakran okoznak ilyen problémát).
„A szokásosnál bűzösebb széklet és szellentés komoly emésztőrendszeri bajra utal”
A széklet és a szellentés sosem rózsaillatú. A szag viszont jelentősen változhat az elfogyasztott ételek és italok függvényében. Nagy mennyiségű hús, tojás, hal, brokkoli, káposzta és hagyma fogyasztása például szinte biztosan a megszokottnál kellemetlenebb szagú gázokat és salakanyagot eredményez. Ha más tünetünk nincsen, feleslegesen gyártjuk a rémképeket.
„Ha megemésztetlen ételdarabok vannak a székletben, nagy a baj”
A székletben lévő emésztetlen ételdarabokat látványa sokakat megijeszthet, a jelentség azonban általában nem ad okot az aggodalomra a szakemberek szerint. Bizonyos rostban gazdag ételeket – például a kukoricát, a sárgarépát, a dióféléket, a magvakat és teljes kiőrlésű gabonákat – például nem is bont le teljesen a szervezet, tehát az emésztetlen ételdarabok inkább arra utalnak, hogy megfelelő mennyiségű rostot viszünk be. Jelezhetik viszont azt is, hogy túlságosan kapkodva eszünk, vagyis nem rágjuk meg kellőképpen az ételt.
Ez is érdekelhet
A gasztroenterológusoknak tehát önmagában ez a jelenség nem elég ahhoz, hogy felszívódási zavarra gyanakodjanak. Ha viszont nem szándékos fogyás, valamint állandó fáradtság és gyengeség jelentkezik, a széklet pedig túl zsírosnak tűnik – nehéz leöblíteni, mert ráragad a vécékagylóra –, akkor már komolyabb kivizsgálást kezdeményezhet a szakorvosunk.
