Elsőre biztosan a szívünkhöz kapunk, amikor a vécéről felállva azt látjuk, székletünk véres, vagy a toalettpapíron árulkodik egy piros csík a problémáról. Érdemes azonban tisztában lennünk azzal, hogy mennyi minden okozhat ilyen tünetet, és hogy ezek közül vannak olyanok, amik szinte ártalmatlanok, míg mások sürgős ellátást is igényelhetnek.
Az aranyér egy civilizációs betegség, amely minden harmadik embert érint élete során kisebb-nagyobb mértékben. Mutatjuk, melyek azok a tényezők, amelyek hajlamosítanak a kialakulására.
Milyen a széklet színe?
Az első sokk után feltétlenül vegyünk erőt magunkon és vizsgáljuk meg a székletünk színét. A vér ugyanis nagy valószínűséggel az emésztőrendszer alsó vagy felső szakaszából származik, a széklet és a benne lévő vér színe pedig segíthet a forrás felderítésében.
Ha fekete és kátrányos
Ha a kagylóban lévő ürülék fekete és kátrányos, az arra utalhat, hogy a vérzés az emésztőrendszer felső szakaszán van. Általános szabály, hogy minél sötétebb a vér, annál magasabban fekszik annak forrása. Ez lehet:
- a száj,
- a nyelőcső,
- a gyomor,
- vagy a vékonybél felső szakasza.
Szakértők szerint az emésztőrendszer felső szakaszának vérzése jóval gyakoribb, mint az alsóé, az esetek mintegy 70 százalékát teszik ki.
Ha a vér élénk piros
A fenti logikát követve, ha a vér élénk piros, az annak a jele, hogy a vérzés helye a végbélhez közelebb, tehát az emésztőrendszer alsó szakaszán található. Ez lehet:
- a vastagbél,
- a végbél,
- és az ánusz.
Sérülések, fekélyek, gyógyszerek és különböző betegségek
Miután a vér színéből már nagy valószínűséggel kikövetkeztettük, hogy honnan származhat, vegyük sorra, mi okozhatja a vérzést. Egyrészt lehet valamilyen sérülés, ami vagy eleve olyan nagy, hogy vérzést okoz, vagy csak irritálja az adott szakaszt annyira, hogy az bevérezzen. Előfordulhat az is, hogy valamilyen fekély formálódott az emésztőrendszer egy részén, ami megrepesztette az adott szerv külső burkát, és innen származik a vér. Vannak továbbá olyan gyógyszerek is, főképp vérhígítók, melyek mellékhatásaként jelentkezhet véres széklet. Ilyen esetekben haladéktalanul orvoshoz kell fordulni. Mindezek mellett természetesen egészségügyi problémák tüneteként is megjelenhet vér a székletben, ezek az alábbiak lehetnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- Gyulladásos bélbetegségek: például a Crohn-betegség vagy a fekélyes vastagbélgyulladás.
- Divertikulum: az üreges szervek (például gyomor-bélrendszer, vizeletelvezető rendszer stb.) falának kiboltosulása. Ezek az apró, "zsebszerű" részek sokkal hajlamosabbak a gyulladásokra, fertőzésekre, sőt, néha fel is repedhetnek, ami a székletben megjelenő vérzéssel jár. A divertikulum gyulladását orvosi szakkifejezéssel divertikulitisznek nevezik.
- Vastagbélpolipok: ezek a kis kinövések lehetnek jóindulatúak, de a rákot megelőző állapotok is.
- Gasztroenteritisz: más néven gyomor-bélhurut, melyet az esetek többségében bakteriális vagy vírusos fertőzés okoz. Az is előfordulhat, hogy a tünetek alapján ezt az állapotot a szakemberek ételmérgezésként vagy gyomorinfluenzaként diagnosztizálják.
- Gyomor- és nyombélfekélyek: ezek olyan nyílt sebre hasonlító fekélyek, melyek a gyomor vagy a nyombél nyálkahártyáján alakulnak ki. Leggyakrabban Helicobacter pylori baktériumfertőzésből vagy nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) hosszú távú alkalmazásából eredhetnek.
- Rák: az emésztőrendszer különböző szerveinek daganatai is gyengíthetik a szövetek felszínét, vérzést okozva.
- Aranyér: a végbélnyílás nyálkahártyája alatt elhelyezkedő vénás fonatból alakul ki az aranyér. Lényegében ezek olyan vénás tágulatok, melyekben, ha nem megfelelő a vérkeringés, a pangó vér aranyeres csomók kialakulásához vezet, amik begyulladhatnak, és például székelés közbeni erőlködéstől vagy a kemény széklettől megrepedhetnek és vérezhetnek.
- Anális fisszúra: más néven végbélrepedés, ami a végbélzáró izomgyűrű magasságában keletkező hosszanti repedés, heveny vagy idült fekély, mely a hám sérüléséből alakul ki.
- Végbélsipoly: az anális sipoly egy olyan kis alagútszerű képződmény, mely a végbélnyílás közelében alakul ki. Jellemzően akkor keletkezik, amikor a végbélnyílás közelében lévő fertőzés miatt genny gyűlik össze a környező szövetekben. Annak távozása után azonban fisztula maradhat utána, ami további gennyes vagy véres folyással járhat.
Ne magunkat diagnosztizáljuk, forduljunk szakemberhez!
Ne essünk azonban abba a hibába, hogy a fentiek tudatában megpróbáljuk magunkat diagnosztizálni, fennáll ugyanis a lehetősége, hogy valamit félreértünk, túl optimistán vagy túl pesszimistán értékelünk. Érdemes tehát mindig orvosi segítséget kérni az okok feltárásához, főképp, ha az alábbiakat tapasztaltuk:
- nagy mennyiségű vér a székletben (akár friss, akár sötét színű),
- rendkívüli fáradtság,
- sápadtság,
- gyors szívverés,
- légszomj,
- megmagyarázhatatlan hasi fájdalom,
- székelés közben jelentkező fájdalom.
A szakember először általában azt próbálja kideríteni, hogy valójában mennyi vért veszíthettünk. Ha magunk esetleg nem lennénk a mennyiségben biztosak, egy teljes vérkép segítségével meghatározható a vérveszteség mértéke. A továbbiakban pedig ettől függően határozza meg a következő lépéseket a szakorvos.
Ez számít vészhelyzetnek
Ha a páciens beszámolója és a vérkép is jelentős vérveszteséget mutat, akkor a szakember sürgősségi endoszkópiát, illetve kolonoszkópiát rendelhet el, hogy minél hamarabb megtalálják a vérzés forrását. Ha ez sikerült, akkor az októl függően következhet a kezelés.
Ez is érdekelhet
Ha nem "sürgősségi" a helyzet
Amennyiben a vérzés nem tűnik életveszélyesnek, úgy az orvos székletvérvizsgálatot rendelhet el, digitális végbélvizsgálatot, teljes vérképet kérhet, és végső soron itt is bevethető az endoszkópia és/vagy a kolonoszkópia az okok felderítéséhez.
Legjobban: