Egy, a múlt hónapban, a The Lancet című brit orvosi szakfolyóiratban megjelent elemzés szerint mintegy 2,3 milliárd ember - vagyis a bolygó teljes lakosságának csaknem harmada - átlagosan 5-6 egészségügyi problémával küzdött 2013-ban. Ezeknek az embereknek több mint 80 százaléka 65 évnél fiatalabb. Ennél is aggasztóbb, hogy 1990 és 2013 között a fejlett országokban 52 százalékkal nőtt azoknak a száma, akiknek 10 vagy több különböző betegségük vagy egyéb egészségi panaszuk volt.
A gigantikus felmérés (A betegség globális terhe, Global Burden of Disease) mintegy 36 ezer forrásból gyűjtötte össze az adatokat. Bár sok esetben csak közelítő becslésekről van szó, mégis ez az eddigi legátfogóbb kép, amit a globális populáció egyre összetettebb ellátási igényeiről láthatunk. Két-három generációval ezelőtt a legjobb anyagi helyzetben lévő országokban a legfőbb problémákat a fertőző betegségek, illetve a terhesség során, illetve a csecsemőkorban jelentkező bajok jelentették.
Ma, több évtizedes gazdasági fejlődés, az egészségügyi, fejlesztési és segélyezési rendszerek kialakítása után ezek a gondok főként a szub-szaharai afrikai térségekben jelentősek, a Föld lakóinak átlagos várható élettartam pedig elérte a 71 évet. Azonban a fejlődésnek ára van: minél tovább élnek az emberek, annál több egészségügyi panaszuk lesz egyszerre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Sok ember él a világon, akinek már fiatal kora óta valamilyen betegsége vagy rendellenessége van, amellyel 30, 40, 50 évet kell még leélnie, ráadásul nem egy, hanem többféle tünetegyüttesről van szó, amelyeknek eltérő következményei is lehetnek. Az ellátórendszerek pedig nem úgy lettek kialakítva, hogy ezt kezelni tudják.
Nem arra figyelünk, amire kellene
A rosszabb gazdasági helyzetben lévő országokban a segélyprogramok és kormányzati intézkedések többségében még mindig a fertőző betegségekre és a terhességgel, illetve csecsemőkorral kapcsolatos problémákra koncentrálnak, noha a felmérés szerint ezekben az országokban a halálozások 75 százalékát nem fertőző betegségek, illetve sérülések okozzák. De még a fejlettebb országokban is azok a programok kapják a legtöbb támogatást, amelyek a halálos betegségek, illetve sérülések ellátására koncentrálnak, miközben számos, jóval gyakoribb kór - amely hosszú távú megbetegedést, illetve egészségkárosodást okoz - továbbra sincs a szakemberek figyelmének középpontjában. Ráadásul a betegségeket egyesével próbálják legyőzni, nem pedig egy-egy tömbként, az adott megbetegedés összes variánsával együtt.
Kiváló példája ennek a trendnek India, ahol a születéskor várható élettartam jelenleg 66 év. A távol-keleti országban ma már nem a TBC, a oszteoarthritisztől . Azonban ez a rengeteg ember - akik közül sokakat mind a négy említett betegség érint - kevés figyelmet kaptak.
"A valóság úgy néz ki, hogy a nagy globális szervezetek, mint például az USAID (United States Agency for International Development) támogat bizonyos törekvéseket a fejlődő országokban, a különféle betegségek legyőzésére" - magyarázta Karl Hoffman, a PSI nevű globális egészségügyi non-profit szervezet vezetője. Azonban ez gyakran nem esik egybe azokkal az okokkal, amelyek miatt emberek megbetegednek, vagy meghalnak.
A probléma ott van, hogy a páciensre nem úgy tekintenek a nagy rendszerek, mint teljes egészre, mint "csomagra", és a nagy egészségügyi rendszereket sem az összes "alkatrészük", vagyis a közszféra, a magánszektor, a közpénzek, illetve a külső forrásból származó pénzek figyelembevételével vizsgálják. Ez lesz az előttünk álló évtizedek nagy kihívása - az emberi valóságra kell koncentrálnunk, a páciens, vagy, ha úgy tetszik, az ügyfél egészségére, nem pedig vertikálisan nézve az egyes, betegség-specifikus problémákra.
Minél tovább áll fenn a jelenlegi helyzet, annál magasabb árat fogunk fizetni érte, úgy emberileg, mint gazdaságilag. "Ez egy hatalmas társadalmi kihívás" - mondta Dr. Atun. Nem csak az egészségügyi rendszerekre helyez ugyanis nyomást, hanem a teljes gazdaságra. Mivel nagyon magas azoknak a száma, akik több egészségügyi problémával küzdenek - ami csökkenti a társadalom számára hasznos tevékenységüket - a kérdés nem az, hogy átalakítsuk-e a nagy ellátórendszereket, vagy sem, hanem az, hogy milyen gyorsan leszünk képesek ezt véghez vinni - tette hozzá.
A globális összefogásra szükség van, ezt ékesen bizonyítják a kutatás számai is, amely szerint a kornak megfelelő halálozási ráta globálisan 24 százalékkal csökkent 1990 és 2013 között. Ha új programokkal lehetővé válik a nem halálos betegségek és panaszok hasonló arányú csökkentése a következő két évtizedben, emberek milliárdjainak változik majd meg az élete pozitív irányban.
Ez is érdekelhet
