A nagyobb hőingadozás, a nyirkosabbá váló időjárás, a gyakran arcunkban csapó viharos szél erősen próbára teheti a szervezetünket. A kezünk kivörösödik, egymást követhetik a meg- és felfázások, ráadásul a szezonális vírusok is fokozott támadásba kezdenek. Immunrendszerünk erősítése ilyenkor elengedhetetlenül fontos, azonban nem mindegy, hogy ehhez milyen vitaminokból mennyit és milyen formában fogyasztunk.
C- és E-vitamin
A C-vitamin (más néven: aszkorbinsav) az egészség megőrzése szempontjából kulcsfontosságú. Segít legyőzni a kórokozókat, növelni az ellenálló képességet, csökkenti a gyógyulási időt, ráadásul – mivel részt vesz a kollagénképzésben – megelőzi a hideg, szeles idő okozta bőrkirepedéseket is. Hiányában megnő a fertőzésekkel szembeni fogékonyság, valamint a gyulladások – így például a fül-, orrnyálkahártya-, arcüreg-, fül- és torokgyulladás – kialakulásának a kockázata.
Akárcsak a C-, az E-vitamin is erős antioxidánsnak számít, ezért szintén jelentős feladatot tölt be az őszi fertőzések ellen való küzdelemben. Míg a C-vitaminhoz könnyen hozzájuthatunk friss zöldségek, gyümölcsök és gyógynövények fogyasztásával – megtalálható a citrusfélék mellett például a paprikában, kelkáposztában, spenótban, csipkebogyóban vagy a petrezselyem zöldjében –, addig az E-vitaminhoz elsősorban növényi olajokból, olajos magvakból vagy leveles zöldségekből juttathatunk a szervezetünkbe.
Az A- és B-vitaminok megóvják a bőrt
Az A és a B-vitaminok központi szerepet játszanak a hámsejtek megújulásában, ezért segítenek mielőbb regenerálódni a hidegben megsérült bőrsejteknek. Míg az A-vitamin a többi között részt vesz a szezonális fertőzések elleni küzdelemben is, addig a B-vitaminok hozzájárulnak a méregtelenítéshez, valamint az idegrendszer és emésztés egészségének működéséhez. A-vitamint a szervezetünk is képes előállítani, de ehhez az elővitaminját, a béta-karotint kell bevinnünk. A béta-karotin természetes módon megtalálható például a sárgarépában, sütőtökben, valamint kiváló A-vitamin források az állati belsőségek, a tejtermékek és a tojás is.
A B-vitaminokról érdemes tudni, hogy közösen fejtik ki hatásukat, ezért jellemzően nem önmagukban, hanem együtt fordulnak elő bizonyos élelmiszerekben és jellemzően a táplálékkiegészítőkben is. Természetes módon megtalálhatók például a vöröslencsében, babban, gesztenyében, céklában, a csirkemájban, a lazacban és a tojásban, de természetesen patikában kapható, komplex-vitaminkészítmények formájában is elérhetők.
D3-vitamin: minden második magyar érintett
A zsírban oldódó D3-vitamin (kolekalciferol) elsősorban a csontok és az izmok megfelelő működése szempontjából nélkülözhetetlen a szervezet számára. Azért fontos az őszi vitaminszükséglet kapcsán kiemelni, mivel természetes úton a napfény hatására képződik az emberi bőrben. Ősszel, amikor a napsütéses órák száma rohamosan csökkenésnek indul, egyre kisebb mennyiség jut belőle a szervezetnek. D-vitaminra azonban még a legborongósabb időben is nagy szükség van, ráadásul csupán táplálkozás útján nehéz pótolni. Bár a zsíros halak – elsősorban a májuk – és a tojássárgája viszonylag nagyobb mennyiségben tartalmazzák, a magyar lakosság mintegy fele D-vitamin hiánnyal küzd.
Éppen ezért D3-vitaminból érdemes legalább ősztől nyárig célirányos pótlásba kezdeni. Ehhez felnőttkorban ajánlott napi 3000 NE D-vitamin tartalmú, jól felszívódó – például olívaolajban oldott – étrend-kiegészítőt alkalmazni. A gyógyszertárakban vény nélkül kapható, polifenolokban gazdag készítmények hozzájárulnak az immunrendszer, az izomzat és a csontozat normál működéséhez, a kalcium és a foszfor felszívódásához, valamint segítik a vér normál kalciumszintjének fenntartását. Mivel a D-vitamin túladagolható, ezért fontos minden esetben betartani a mellékelt tájékoztatóban szereplő ajánlásokat. Amennyiben mégis bizonytalan az adagolásban, kérje orvosa vagy gyógyszerésze segítségét.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
