Pedig rendkívül kellemetlen tünetekkel jár: a folyamatos, égető hólyag- és húgycsőfájdalom és a napi akár ötvenszeri vizelési inger rövid távon az életminőség súlyos romlásához, hosszú távon depresszióhoz, sőt öngyilkossághoz vezethet. Dr. Lovász Sándor, a Rózsakert Medical Center urológus szakorvosa, a téma kiemelkedő hazai szakértője szerint a legnagyobb feladat az, hogy a szakorvosok és páciensek megismerjék ezt a betegséget, mivel szinte minden alkalommal félrediagnosztizálják a betegeket, pedig a hólyagfájdalom szindróma jól kezelhető, a páciensek hosszú hónapokra, akár évekre tünetmentessé tehetőek.
A tudományos körökben IC/BPS néven ismert betegség kellemetlen tünetei már tinédzserkortól jelentkezhetnek. A betegség jellemzően erős hólyagtáji vagy húgycsőfájdalommal jár, amely a hólyag telítődésére fokozódik és igen gyakori vizelési ingerrel párosul. Nem ritka, hogy ebben a betegségben szenvedők naponta akár harmincszor ürítik a hólyagjukat, az éjszakai órákban 15-20-szor. Ez hosszú távon nagymértékben rontja az életminőséget: az érintettek képtelenek rendesen kipihenni magukat, ami a folyamatos fájdalommal és az igen gyakori vizeléssel párosulva korlátozza a munkaképességet és gyakran a munkahely elvesztéséhez vezet. A húgycső- és a hüvelyi fájdalom pedig a házaséletet teheti lehetetlenné. Megfelelő kezelés hiányában az erősödő tünetek akár a családi és baráti kapcsolatokat is tönkretehetik. Érthető ezek alapján, hogy az érintettek körében rendkívül gyakori a depresszió és 70 százalékkal magasabb az öngyilkosságok aránya.
A hólyagfájdalom szindróma kialakulásának oka egyelőre nem ismert, a tünetegyüttest azonban sikerült azonosítani. A fájdalom oka, hogy a hólyag felszínét bevonó, védő nyákréteg megsérül, ezért a vizeletben lévő salakanyagok irritálják a hólyag falát. Ahol sérült a nyákréteg, egyúttal elszaporodnak a fájdalomérzékelő receptorok, így keletkezik a maró, égető érzés, amely a gyakori vizelési ingereket okozza. A krónikus, nem baktériumok által okozott gyulladás idővel a panaszok fokozatos súlyosbodásához, hosszú évek múltán pedig akár a zsugorhólyag kialakulásához is vezethet. Nagyon fontos tehát, hogy minél többen tisztában legyenek a betegség tüneteivel és az érintettek mielőbb megkapják a szükséges orvosi ellátást. A kezelésnek köszönhetően ma már eredményesen csökkenthető a fájdalom, illetve a kellemetlen tünetek, és a páciensek hosszabb időre is tünetmentessé tehetőek.
A becslések szerint ma körülbelül 20 ezer embert érinthet a hólyagfájdalom szindróma Magyarországon. Pontos számot nem lehet tudni, mivel hazánkban egyelőre igen aluldiagnosztizált betegségről van szó, eddig mindössze öt-hatszáz esetet azonosítottak. Bár nőknél egyértelműen gyakoribb a betegség, az utóbbi években a fokozódó szakmai odafigyelés hatására a korábbi 1:10 arányt ma már inkább csak 1:4-nek tartjuk.
Dr. Lovász Sándor elmondta: "A hólyagfájdalom szindróma diagnosztizálása nem egyszerű, ugyanis nincs egyetlen olyan tünet vagy vizsgálati lelet, amely egyértelműen bizonyítaná a betegség jelenlétét. Keletkezésében bakteriális fertőzés nem játszik szerepet, de a nyákréteg elégtelensége hajlamosíthat gyakran visszatérő húgycső- és hólyaggyulladásra, így nem egyszer ezek hívhatják fel a figyelmet a háttérben meghúzódó hólyagfájdalom szindrómára. Az alhasi panaszokkal érkező pácienseknél gyakran prosztatabántalmakra, illetve nőgyógyászati problémákra gyanakodnak az orvosok. A negatív vizeletlelet után sok kollégában felmerül, hogy a páciens csak szimulál, illetve hogy a panaszok mentális eredetűek, és pszichiáterhez irányítják őt. A betegség diagnosztizálása a panaszok felvételét követően egy részletes szűrővizsgálat-sorozattal kezdődik. Fontos, hogy a diagnózis felállításához minden, hasonló tünetekkel járó betegség lehetőségét ki kell zárni. Ilyenek lehetnek a gyulladások, a bakteriális fertőzések, a hólyagkövek és a daganatok. A pontos diagnózist követően fel kell térképezni a hólyagnyálkahártya sérült területeit. Ez néhány éve még fájdalom-kiváltáson alapuló káliumteszt segítségével történt, mára azonban ennél korszerűbb, fájdalmatlan megoldást dolgoztunk ki."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Az innovatív orvostudományi módszereknek köszönhetően a tünetek enyhítésére több megoldás is kínálkozik. A betegség korai szakaszában megfelelő étrenddel, például káliummentes diétával, illetve a koffein és az alkohol elhagyásával, valamint a vizeletet savanyító ételek, gyümölcslevek elkerülésével enyhíthetőek a panaszok. Súlyosabb esetekben azonban orvosi beavatkozásra, kezelésre van szükség. Leghatásosabbnak a helyi (hólyagba fecskendezett) gyógyszeres kezelés bizonyult a sérült nyálkaréteg pótlására, így enyhíthető a gyulladás és csökkennek a panaszok. Ez azonban csak átmeneti megoldás, és a tünetek rövid időn belül újra jelentkezhetnek. Tartósabb eredményt biztosít a fájdalomreceptorok leégetése a hólyag nyálkahártyájában. Ez egynapos endoszkópos sebészeti műtét keretében történik. Fontos hangsúlyozni, hogy bár mai tudásunk szerint a betegség egyelőre véglegesen nem gyógyítható meg, a minél korábban megkezdett kezeléssel a kínzó panaszok eredményesen csökkenthetőek, és 4-5 hónap kezelés után teljesen tünetmentessé válhat a páciens. A kezelés minden esetben utógondozást és rendszeres kontrollt igényel, mert a tünetek visszatérése esetén a megismételt kezelés újból eredményes lehet" - tette hozzá a szakértő.
Dr. Lovász Sándor szerint a legfontosabb küldetés, hogy a lakosság és az orvosok is megismerjék a betegséget. Ehhez az orvosok minél szélesebb körű tájékoztatása és továbbképzése szükséges, és itt nemcsak az urológusokról van szó, hanem háziorvosokról, nőgyógyászokról, pszichológusokról is. Nagyon fontos emellett, hogy a kezeléseket egyszerűbbé és könnyebben elérhetővé tegyék a betegek számára.
Ez is érdekelhet
Forrás: Rózsakert Medical Center
