A müncheni Ludwig Maximilian Egyetem kutatói kimutatták, hogy a vérrögök kialakulása segítséget nyújt a fertőző mikrobákkal szemben. Molekuláris szinten a vérrögök ugyanis beindítják az öröklött immunrendszert. A felfedezés új terápiás eljárások fejlesztését vonhatja maga után.
Az adaptív immunrendszer specifikusan felismeri a kórokozókat és válaszlépéseket tesz azokkal szemben. Azonban az első védővonalat az öröklött immunrendszer jelenti, mely nem specifikus gyulladásos válaszokat kelt, melyek a specializálódott fehérvérsejteket aktiválják. Ezek a sejtek aztán olyan fehérjéket választanak ki, melyek inaktiválják a kórokozókat, azonban ezen felül a véralvadásban is részt vesznek.
Bernd Engelmann professzor és munkacsoportja kimutatta, hogy a véralvadás és a fertőzésellenes folyamat kapcsolatban áll egymással, a hidat pedig a fehérvérsejtek biztosítják: a fehérvérsejtek okozta vérrög gátolja a baktériumokat az érpályában történő terjedésben. Ilyenformán az ereken belüli vérrög normális védekezést jelent. A gond akkor kezdődik, ha hiba csúszik a rendszerbe, a vérrögök maguktól, akár fertőzés hiányában alakulnak ki. A trombózisnak nevezett elváltozás új nézőpontja a Nature Medicine hasábjain olvasható.
Az ízeltlábúak esetén, melyek a fajokat tekintve leginkább változatos állatok, közös tulajdonság az öröklött immunitás, mely szintén nem specializált folyamatokat indít be, melynek eredményeként a testnedvükből rög képződik, csapdába ejtve a kórokozókat. Az embereknél - hasonlóan az emlősökhöz - hasonló mechanizmus állhat fenn, erre utal a véralvadás és a mikrobaellenes védekezés kapcsolatát taglaló tanulmány. Engelmann szerint a folyamat a törzsfejlődésben konzerválódott, azaz az állatvilág több szintjén is változatlan formában maradt fenn.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A probléma akkor kezdődik, ha a nagy erek érintettek, mely szívinfarktushoz, szélütéshez (stroke) és tüdőverőér rögösödéhez (embólia) vezethet, melyek mind életveszélyes állapotok. A molekuláris mechanizmus mélyebb megértése a jövőben új terápiás eljárásokhoz vezethet.
