Az akromegália hátterében a növekedési hormon túlzott mértékű termelődése áll, amit a legtöbb esetben az agyalapi mirigy jóindulatú daganata okoz. Ez a ritka betegség Magyarországon kb. 1250 embert érinthet, azonban a hazai betegek egy része még diagnosztizálásra vár. A rendellenesség leginkább 40-45 éves korban jelentkezik.
Látható és nem látható tünetek
A betegség lassú kialakulása miatt sok esetben a családtagok sem veszik észre az árulkodó jeleket. A túlzott növekedési hormon hatására megnőnek szerveink és szöveteink, amelynek látható jelei vannak, pl. nagyobb cipő-, gyűrű- vagy sapkaméret szükséges. Azonban a betegségnek vannak nem látható tünetei is, amelyek nagyban befolyásolják a beteg életminőségét; pl.: ízületi fájdalmak, fejfájás , szédülés, látászavar. Kezelés nélkül társbetegségek is kialakulhatnak, mint a cukorbetegség, magas vérnyomás, szívbetegségek, egyes daganatok.
Nem ritka, hogy az akromegáliával járó megjelenésváltozás lelki problémákat is okoz. Az érintettek nem értik a megjelenésükben bekövetkezett változás okait, amelyet sokszor érhet kritika, így a betegek hajlamosak lehetnek a depresszióra és a társadalmi elszigetelődésre is. A bennük lévő bizonytalanságnak a diagnózis vethet véget, azonban annak minél korábbi felállításához fontos, hogy az érintettek ismerjék a tüneteket és a diagnosztikai lehetőségeiket. A növekedési hormon és az inzulinfaktor, más néven IGF-1 szintje egyszerű vérvételből kimutatható, a diagnózis megerősítéséhez, az akromegália okának kimutatásához MR-vizsgálat szükséges.
Folyamatos megfigyelést igényel
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Sok esetben a daganat, ha mérete és elhelyezkedése engedi, műtéttel eltávolítható. Azonban, ha az operáció nem lehetséges vagy a műtét után ismételten kialakul a betegség, további terápia szükséges a növekedési hormontermelés blokkolása vagy csökkentése érdekében. Az akromegália megfelelő kezeléssel gyakran kontrollálható és a beteg folytathatja megszokott, mindennapi életét, azonban a már kialakult ízületi deformitást és az azzal járó életminőség-változást a daganat eltávolítása nem fordítja vissza. Az akromegália tehát folyamatos megfigyelést igényel a szövődmények elkerülése és a beteg életminőségének javítása érdekében.
