Ezer különböző baktérium
Tudta, hogy a bélflórának nevezett baktériumközösségben akár 1000 különböző baktériumtörzs is megtalálható? Ez megközelíti a berlini állatkertben található összes fajok számát. A bélbaktériumok tömegének 99%-át mégis mindössze 30-40 faj egyedei teszik ki, melyek közül kiemelkednek a Bifidobacteriumok és a Lactobacillusok.
Biokémiai ezermesterek
Tudta, hogy a bélbaktériumok részt vesznek több fontos vitamin (pl. K2, biotin, folsav) szintézisében? A baktériumok valóságos biokémiai ezermesterek, jelentősen szélesebb anyagcsere-aktivitással rendelkeznek, mint egyes testi sejtjeink. Ennek köszönhetően hatékonyan alakítják át az étkezésekkel bevitt tápanyagokat számunkra előnyösebb, jobban emészthető, jobban hasznosuló formává.
Allergia és a bélflóra
Tudta, hogy a gyermekkori allergia és a bélflóra összetétele között fontos kapcsolat lehet? Bár a pontos ok-okozati kapcsolatok még felderítésre várnak, több kutatás is arról számol be, hogy jelentős összetételbeli eltérések találhatóak az allergiás és a nem allergiás gyermekek bélflórája között. A vizsgálatok szerint a gyermekkori vagy serdülőkori allergia nagyobb valószínűséggel fejlődött ki azon gyermekek körében, akik bélflórájában egyes Clostridium- és Staphylococcus-törzsek nagyobb arányt képviseltek, míg kisebb volt a kockázat a gyermekek körében, akiknél a Bifidobacteria egyes törzseinek aránya nagyobb volt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az elhízás a bélflóránkra is hat
Tudta, hogy a sovány és az elhízott emberek bélflórája között jelentős eltérések figyelhetőek meg? Külön érdekesség, hogy az elhízás során megváltozott bélflóra a fogyás során képes visszaalakulni az eredeti, egészséges minőségi és mennyiségi paramétereknek megfelelően. A bélflóra és a testsúly közötti összefüggés már csecsemőkorban megfigyelhető. Azon csecsemők, akik bélflórája alacsonyabb Bifidobacterium- és magasabb Staphylococcus-számmal rendelkezik, 7 éves korukra kövérebbek lehetnek, mint egészséges bélflórával rendelkező kortársaik.
Az antibiotikumok torzulást okoznak
Tudta, hogy egyetlen antibiotikumkúra akár egy évig is érezteti hatását a bélflórán? Különösen a kisgyermekkorban alkalmazott antibiotikumok, és azokon belül is a légúti fertőzéseknél gyakran alkalmazott széles spektrumú, makrolidtípusú antibiotikumok képesek jelentős torzulásokat okozni a bélflóra összetételében. A gyermekkori makrolid antibiotikum alkalmazást összefüggésbe hozták a korai elhízás és a gyermekkori asztma kialakulásával is.
Emésztés a vékonybélben
Tudta, hogy az emésztési folyamatok jelentős része nem a gyomorban zajlik? A közvélekedéssel ellentétben nem a gyomor az emésztés és a felszívódás helyszíne. A bélrendszer jelentős részét kitevő vékonybél, azon belül is a patkóbél az enzimatikus emésztés színtere. A tápanyagok többségét itt dolgozzák fel az emésztő enzimek, és a felszívódás is itt zajlik.
Megdöbbentő méretek
Tudta, hogy a vékonybél teljes belső felülete eléri a 250 négyzetmétert? Bár a vékonybél hossza "mindössze" 7 méter, és átmérője sem nagyobb 3 cm-nél, a belsejében található kitüremkedések, bélbolyhok elképesztő mértékű felületnövekedést tesznek lehetővé. Mivel az emésztési folyamatok egy része és a felszívódás teljes egészében a bélfal felületén zajlik, a hatalmas méretnek óriási előnye van.
Van, akiknek több gyomruk van
Tudta, hogy egyeseknek több gyomruk is van, másoknak pedig egy sincs?
Egyes állatoknak többüregű gyomruk van, melyet korábban több különálló gyomornak tekintettek. A kérődző életet élő patásoknak például 4 különálló kamrából épül fel a gyomra, míg egyes halaknak egyáltalán nincs gyomra, így a táplálék rögtön a belekbe kerül.
Maróanyagot termel a gyomrunk
Tudta, hogy gyomrunk naponta 2 liter sósavat termel? A gyomorsav résztvesz a bevitt tápanyagok durva emésztésében és a tápanyaggal bevitt kórokozók semlegesítésében. A sósav rendkívül agresszív anyag, ugyanez található meg a rozsdamaró tisztítószerekben is. A gyomor által termelt sósavas váladék képes lehet károsítani a gyomorfal sejtjeit, éppen ezért a gyomor-nyálkahártyasejtek védőréteget termelnek. Ez a védőréteg sem örökéletű, ezért átlagosan 2 hetente cserélődik.
Lusták vagyunk rágni
Tudta, hogy a civilizált emberek jelentős része lusta rágni és pislogni? Akik egész nap monitorra meresztik a szemüket, hajlamosak egyre ritkábban és egyre tökéletlenebbül pislogni. A nem megfelelő pislogás során a két szemhéj nem záródik, így szemgolyónk a fedetlenül maradt sávban kiszárad, bevörösödik, begyullad. Hasonlóan kényelmesek vagyunk a falatok megrágásával. Túlságosan hozzászoktunk a puha, omlós falatokhoz, ezért a nyers ételeket nem rágjuk meg kellőképp. Pedig a rágás nagyon fontos, hiszen könnyíti az emésztést, hozzájárul a teltségérzet kialakulásához, csökkenti a bélgáz képződését, elősegíti az emésztőenzimek termelését. Egy könnyebb falatot elég 3-4-szer megrágni, míg egy nehezebb húsfalatra 25-30-szor is rá kell harapnunk.
A tejcukor nem ellenség
Tudta-e, hogy a tejcukor és a tejzsír nem ellenség? A tejcukor (laktóz) nagyon kellemetlen tüneteket okoz azoknál, akik nem képesek megemészteni. A lakosság jelentős részének ugyanakkor nem okoz gondot a laktóz megemésztése, mégis előnyben részesítjük az alacsony zsír- és cukortartalmú tejeket. A laktóz elősegíti a vitaminok és ásványok felszívódását, míg a tejben található zsírsavak kifejezetten egészségesek. A tej zsírjai között nagy mennyiségű rövid- és közepes szénláncú zsírsav található meg, melyet jól hasznosít a bélflóra, illetve a bélfalban található immunsejtek. A tejzsír egyik fontos alkotóeleme a CLA, melynek jótékony hatásairól könyveket írhatnánk. Ha tehetjük, ne a tejzsíron és a laktózon spóroljunk kalóriákat, hanem inkább az édességeken és az alkoholos italokon.
Emésztést segítő fűszerek
Ez is érdekelhet
Tudta-e, hogy a fűszerek és a hagyma segítik az emésztést? Fűszereink jelentős része keleti eredetű, ahol legfontosabb feladata az ételek tartósítása és nem ízesítése volt. Sok fűszernövényünk enyhén antibiotikus hatású, így szabályozza a bélbaktériumok növekedését. A legtöbb fűszernövény fokozza hasnyálmirigyünk enzimtermelését, így javítja az emésztés hatékonyságát. A hagymafélék ráadásul nagy mennyiségű vízoldékony rostot tartalmaznak, melyek segítik a normál bélflóra megtelepedését, túlélését.
