A nagy forgalmú autópályák közelében lakók vérnyomása azzal arányosan nő, hogy milyen közel laknak a sztrádához. Amerikai orvosok közölték legújabb eredményeiket a Journal of the American Heart Association című lapban.
Gregory Wellenius és a Brown Egyetemen dolgozó munkatársai 5400 nő vérképét, vérnyomás-ingadozásait és életmódbeli szokásait mérték fel San Diego környékén - írja a német Süddeutsche Zeitung online kiadása.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Egészségügyi okokból meg kell fontolnunk, hogy miként alakítjuk városi környezetünket, hogyan fejlesztjük tovább a településeinket, és hol építünk új közlekedési útvonalakat" - jelentette ki Wellenius. Sok helyen olyan pontokon épültek fel lakónegyedek és üzletközpontok, amelyek autópályák, illetve városi gyorsforgalmi utak közvetlen közelében vannak. "Az egészségügyi következményeket nem szabad figyelmen kívül hagynunk" - hangsúlyozza a tudós.
Már régóta ismert, hogy a közlekedési útvonalak közvetlen szomszédságában élők nagyobb veszélyeknek vannak kitéve. Így már korábban is tudni lehetett, hogy azok az emberek, akik a városi autópályák közelében laknak, gyakrabban és korábban kapnak az átlagosnál infarktust, illetve agyvérzést . Ezen kívül a krónikus stressz tüneteit is mutatják az érintettek. Ez annak köszönhető, hogy szervezetük állandó, permanens "alarm"-reakciót, azaz "riadókészültséget" él át. Ezek tartós fennállása esetén betegségek bekövetkezése is valószínűbb.
Müncheni kutatók pedig korábban azt bizonyították, hogy a szénanátha és az allergiák gyakoribbak az úgynevezett Mittlerer Ring környékén (középső körgyűrűnek fordíthatnánk ezt), mint a "vidékiesebb" városi zónákban. Mindez közvetett hatásoknak is köszönhető: az allergiát keltő növények pollenjei több károsító anyaggal szennyezettek ezen a környéken, ezért agresszívebben "támadják meg", irritálják az emberi szervezetet.
Ez is érdekelhet
Az aktuális kutatás eredményeiből az amerikai tudósok ugyanakkor nem tudták levezetni, hogy a vérnyomás emelkedésének kockázata pontosan milyen tényezőkkel magyarázható. Így nem világos, hogy a zaj, a levegőben lévő mérgezőanyagok vagy más tényezők vezetnek-e a növekvő rizikóhoz. Wellenius ugyanakkor kiemelte: a kutatás egyértelműen kimutatta, hogy az autópályák közvetlen közelében élők vérkeringése és véredényei legalább két évvel "idősebbek" voltak, mint azoké, akik elég messze laktak.
