Aranyeresség esetén a végbél záródásáért részben felelős visszeres párnák túlzott duzzadásáról, megnyúlásáról van szó. A jelenség lényegében hasonló, mint az alsó végtagokat érintő visszeresség, csupán ez esetben a végbélnyílás körüli, bőséges vérellátottságú terület vénái tágulnak ki, duzzadnak meg. Attól függően, hogy a duzzadt vénafonat a végbélnyílás melyik oldalán helyezkedik el, beszélhetünk belső és külső aranyérről. A belső aranyeresség kezdetben gyakran tünetmentes, illetve csupán némi vérzés hívja fel rá a figyelmet, idővel azonban a csomó előreeshet a végbélnyíláson kívülre, ami már fájdalommal, irritációval járhat. A külső aranyerek ezzel szemben tapintható dudorként jelennek meg, viszketést, irritációt, diszkomfortérzést és akár fájdalmat, továbbá vérzést kiváltva.
A vénatágulatok létrejöttében szerepet játszhat az öröklött vagy életkorhoz köthető kötőszöveti gyengeség, mindazonáltal bármely tényező, amely fokozott nyomás alá helyezi az említett visszereket, szintén hozzájárulhat a panaszok kialakulásához. Jelentős részben ez a magyarázata, hogy miért olyan gyakori az aranyeresség várandós nőknél, hiszen a magzat fejlődésével egyre nagyobb nyomás alá kerül a medencefenék. Ugyancsak gondot okozhatnak olyan életmódbeli tényezők, mint a nem megfelelően kialakított vécéhasználati rutin, azaz ha valaki rendszeresen a kelleténél hosszabban ücsörög a mellékhelyiségben, miközben a nagydolgát végzi, valamint azok a helytelen szokások, amelyek elősegítik a szorulást, székrekedést.
A mozgás- és rosthiány következménye
A székletürítés kapcsán nehéz mindenkire egyformán érvényes standardokat megfogalmazni. Vannak, akiknek hetente csupán két-három alkalommal sikerül, míg másoknál a napi többszöri székelés a megszokott. Valójában mindaddig, amíg megmarad a rendszeresség, illetve a széklet távozása nem jár erőlködéssel, nincs ok az aggodalomra. Ezzel együtt tény, hogy minél hosszabb ideig tart, mire az elfogyasztott táplálék áthalad az emésztőrendszeren, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a széklet túlzottan megkeményedik (mivel túl sok folyadék szívódik fel belőle a vastagbélben), és ezáltal szorulást eredményez. A szorulás aztán erőlködéshez vezet székletürítéskor, az erőlködés pedig fokozott nyomás alá helyezi a végbélnyílás környékén található vénákat.
Habár a rendszeresen visszatérő, krónikus székrekedés a többi között akár emésztőrendszeri, daganatos, neurológiai és hormonális betegségekre, zavarokra is figyelmeztethet, nem ritkán azonban mindössze a nem megfelelő életmódból fakad. Az elégtelen rostbevitel, a kelleténél alacsonyabb folyadékpótlás és a fizikai inaktivitás kivétel nélkül lassítják az emésztést, emiatt hozzájárulhatnak a széklet túlzott megkeményedéséhez. Egyes gyógyszerek szintén szorulást okozhatnak mellékhatásként, így például vízhajtók, kalcium- és vaspótlók, illetve bizonyos fájdalomcsillapítók is. Ugyancsak nem szerencsés, ha túl gyakran elnyomjuk a fellépő székelési ingert. E téren érdemes megemlíteni, hogy akár az aranyeres fájdalom is arra sarkallhatja az érintetteket, hogy - még ha nem is tudatosan, de - halogassák nagydolguk elvégzését. Magyarán az aranyeresség és a szorulás nemcsak egyaránt gyakori emésztőrendszeri problémák, hanem kölcsönösen hatnak is egymásra.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Fontos a gyors felismerés és kezelés
Bár az aranyeresség nem életet veszélyeztető állapot, mégsem szabad félvállról venni. Már csak azért sem, mert a tünetek, különösen a végbéltáji vérzés, akár súlyosabb betegséget is jelezhetnek. Mindenképpen javasolt tehát szakorvos segítségével kizárni az egyéb emésztőrendszeri problémák, köztük a daganatos betegségek fennállásának lehetőségét ahelyett, hogy - akár tévesen - megnyugtatnánk magunkat az öndiagnózissal. Érdemes ehhez még azt is hozzátenni, hogy az aranyér rontja az életminőséget, továbbá rendkívül fájdalmas szövődményekhez vezethet, hiszen vérrög is képződhet benne, a záróizmokon át kizáródva pedig heves tünetekkel járó, és sürgős orvosi beavatkozást igénylő aranyeres krízis is felléphet. Mindezeken túl az aranyeres vérzés talaján hosszú távon vérszegénység alakulhat ki.
Amennyiben felmerül tehát az aranyérbetegség gyanúja, ne szégyelljünk segítséget kérni! Annál is inkább, mivel a panaszok az esetek jelentős részében némi életmód-változtatással, egészségesebb szokások kialakításával viszonylag gyorsan és hatékonyan enyhíthetőek, a későbbiekben pedig meg is előzhetők. Kifejezetten hasznos a kiegyensúlyozott táplálkozás, a kellő folyadékbevitel, a rendszeres testmozgás, a tudatos testsúlykontroll és a helyes székletürítési rutin elsajátítása. A cél, hogy csökkentsük a túlsúlyt és a szorulás kockázatát, ezáltal megszabadítva a végbéltájéki vénás fonatokat a rájuk nehezedő túlzott nyomástól. Emellett patikákban vény nélkül kapható, helyi hatású készítményekkel is könnyen csillapíthatjuk az aranyeres fájdalmat és gyulladást, felhőtlenebbé téve a mindennapokat.
Ez is érdekelhet
Az előrehaladott stádiumú aranyér kezelése azonban feltétlenül proktológus szakorvos közreműködését igényli. Szükség esetén, amennyiben az életmódváltás és a gyógyszeres kezelés nem hozza meg a várt eredményt, többféle sebészi eljárás révén is eltávolíthatóak a fájdalmas panaszokat kiváltó aranyeres csomók.
Legjobban: