Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont specialistája az egyik lehetséges okra, a szívelégtelenségre és az ödéma kezelési lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Ülés és gyógyszerek is okozhatják
Ödéma, vagyis szövetközti vizenyő akkor alakul ki, ha felbomlik a szövetközti folyadék termelésének és elvezetésének egyensúlya, és emiatt a szövetek közötti térben vizenyő szaporodik fel. A jelenség koncentrálódhat csak egyetlen testrészre, de érinthet több szervet vagy testrészt is. Nagyon gyakran olyan enyhébbnek vagy természetesnek nevezhető okok miatt jelenik meg, mint a túl hosszú ideig tartó ülés, a túl sok sós étel fogyasztása, a premenstruációs szindróma vagy a terhesség.
Mindemellett mellékhatásként is előfordulhat a "vizesedés", hiszen okozhatnak ilyen problémát a magas vérnyomás gyógyszerek, a szteroidok, egyes gyulladáscsökkentők, ösztrogéntartalmú szerek és bizonyos cukorbetegség gyógyszerek is.
"Számos olyan betegség is van, amelynek egyik tünete az ödémák megjelenése. Ilyen például a májcirrózis , a vesebetegség, a láb vénáinak gyengesége és a szívelégtelenség . Ez utóbbi egy súlyos állapot, amely miatt a szív nem képes elég vért pumpálni a testbe, amelynek így nem biztosított a megfelelő oxigén- és tápanyag ellátása. Magának a szívelégtelenségnek is számos oka lehet, amelyek jórészt inkább idős korban fordulnak elő, ezért a szívelégtelenség is jellemzően az idősebbek betegsége" - ismerteti dr. Vaskó.
De miért jelenik meg az ödéma?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Amikor a szervezet szívelégtelenséget észlel, megpróbál tenni ellene. Ezért például adrenalin és noradrenalin hormont szabadít fel, amely növeli a pulzusszámot. Erre azért van szükség, mert a szív egyszeri pumpálásával csak kevesebb vért tud a szervezetbe juttatni, így az okos szervezet megpróbálja növelni a szívverések számát. Ezen kívül a vesék elkezdik visszatartani a sót és a vizet.
Ez utóbbi növeli a keringő vér mennyiségét, vagyis némileg javítja a megromlott keringést, ugyanakkor terhet is ró a szívre. A növekvő teljesítmény miatt egyre romló szívelégtelenség miatt pedig a felesleges folyadék kilép a keringés rendszeréből és összegyűlik az egyes testrészekben - vagyis kialakul az ödéma. Jellemzően először csak a bokák dagadnak be, később a lábszárak, súlyos esetben akár az egész láb.
Ez tehát már komoly jelzés arra, hogy a szívnek segíteni kell, hiszen az ödémásodás később érintheti a belső szerveket, a tüdőt, a májat, a gyomor- és bélrendszert is.
Mit lehet tenni?
"Elsősorban magát a szívelégtelenséget kell kezelni, így az általa okozott tünetek is enyhülnek. Pangásos szívelégtelenségben többnyire vízhajtókat adunk az ödéma csökkentésére és a magas vérnyomás kezelésére is" - hangsúlyozza Vaskó Péter.
Ez is érdekelhet
"Ezen kívül sószegény diétát javaslunk a betegeknek és olyan ételek fogyasztását, amelyek vízhajtó hatással bírnak. Ilyen például a hagyma, a spárga, az ananász és a görögdinnye. A legfontosabb teendő azonban önmagunk folyamatos megfigyelése, hiszen ha fáradtságot, szapora pulzust, nehézlégzést, gyors súlynövekedést, hasi duzzadást, illetve ödémásodást tapasztalunk, csak az orvosi ellátás, az EKG, a vérnyomáskontroll és a szívultrahang-vizsgálat teszi lehetővé az esetlegesen háttérben álló szívelégtelenség kezelését, illetve az akár végzetes szövődmények megelőzését."
