Szervezetünk a zaj általi megterhelésre stresszhormonok kibocsátásával válaszol. Ezek növelik a koleszterin- és a trigliceridszintet, valamint hatással vannak vérlemezkék által kibocsátott véralvadási faktorokra is - írja cikkében a Der Standard .
A legújabb kutatások kimutatták, hogy kárt nemcsak az erős, hanem az olyan halk hangok is okozhatnak, mint például egy csöpögő csap, egy folytonosan zümmögő transzformátor, esetleg az ablakon átszűrődő közlekedési zaj. Ezek álmatlansághoz vezethetnek, továbbá növelhetik a magas vérnyomás, a szívinfarktus és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
Nem csak a hangerő számít
Ma már tudjuk ugyanis, hogy a hang decibelben kifejezhető mértéke csupán az ártalom egy részéért felelős, ezen túlmenően a hang előfordulásának gyakorisága, időtartama és monotonitása egyaránt fontos szempontok. Jó példa lehet erre, hogy ugyanolyan hangerő mellett egy repülő zaja károsabb, mint a városi közlekedésé.
Az egyéni adottságok és megszokások szintén befolyásoló tényezők. Akadnak, akik egy elhaladó vonat kattogását sem szeretik, míg mások nyugodtan élik az életüket pályaudvarok szomszédságában, így őket álvás közben sem zavarja ez a fajta zaj. De arra is különbözőképpen reagálunk, ha a szomszédban éjszakai szórakozóhely üzemel, ahonnan esténként zene szűrődik ki.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Kellemes hangokkal a zörej ellen
Persze, a külvilág zaját nem tudjuk befolyásolni, de nem vagyunk teljesen tehetetlenek a lármával szemben. A legkézenfekvőbb megoldás, hogy kerüljük el azokat a helyeket, ahol a hallásunk tartósan 85 decibelnél nagyobb hangerőnek van kitéve. A hallás- és egyensúlyzavarok szempontjából a 80-90 decibeles zajszintet tartják a küszöbértéknek, míg 120 decibel felett már fájdalom is jelentkezhet.
Azokra az esetekre pedig, amikor olyan halk hangok zavarnak minket, mint az óraketyegés vagy a vízcsöpögés, alkalmazhatunk egy apró trükköt. Ilyenkor kapcsoljunk be valamilyen nyugtató zenét , elnyomva ezáltal a zavart okozó neszeket. Az altatótabletták viszont nem jelentenek megoldást a problémára.
Zajszint számokban:
1. Lélegzés: 10 decibel
2. Csend: legfeljebb 20 dB
3. Békabrekegés: 64 dB
4. Elhaladó kocsi zaja: 80 dB
5. Kakaskukorékolás: 85 dB
6. Vonatzaj: 90 dB
7. Légkalapács: 110 dB
8. Diszkó vagy rock koncert: 110 dB
9. MP3-lejátszó: legfeljebb 115 dB
Ez is érdekelhet
10. Sugárhajtású repülőgép: 120 dB
Legjobban: