Ha valakinél nagy a vérrögök kialakulásának esélye, fontos, hogy meghatározott ideig antikoaguláns - azaz véralvadásgátló - terápiában részesüljön. Ez lehet heparininjekció beadása, valamint kumarintípusú, illetve új típusú orális készítmények ( NOAC ) szedése. Hogy pontosan kinek meddig kell alkalmaznia a kezelést, minden esetben egyéni elbírálás függvénye az érvényben lévő útmutatók betartásával. A terápiát befolyásolja többek között a páciens életkora, hogy van-e - és ha igen, akkor milyen súlyosságú - trombofíliája, valamint hogy milyen egyéb betegségekkel küzd, milyen gyógyszereket szed stb.
"Fontos tisztában lenni azzal, hogy ha valakinél több rizikófaktor is van, akkor ezek nem összeadódnak, hanem felszorozzák egymást, így egynél több ilyen tényező megléte óriási mértékben megnöveli a vérrögösödés esélyét. Amennyiben valakinél már előfordult trombózis, úgy a legtöbb esetben évekig tartó véralvadásgátló-kezelésre szorul, ám az sem ritka, amikor élete végégig alkalmaznia kell a kezelőorvos által előirányzott terápiát. Olykor viszont elég a 3-6 hónapos terápia, ám ez ritka - közölte prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.
A betegek gyógyszerszedését elsősorban két tényező határozza meg:
1. Ha bízik orvosában, és nem akar alvadásgátlót szedni, akkor meg kell vele beszélnie! Dönthet úgy, hogy nem szedi, de ezt aláírásával igazolnia kell, különben súlyos kellemetlenségek következhetnek (hiszen ha önhatalmúlag abbahagyja, és trombózist kap, akkor ennek alapján nem perelheti orvosát).
2. Fontos tényező a beteg gyógyszerszedési megbízhatósága (az úgynevezett compliance). A betegek gyakran elfelejtik bevenni szerüket, vagy akarattal az ajánlottnál kevesebb gyógyszert szednek. Ekkor azonban tudniuk kell, hogy a mélyvénás trombózis szövődményét, a poszttrombotikus szindróma kialakulását kockáztatják, amely rendszerint az esemény után 5-7 évvel szokott kialakulni. Ha életük nagy részét (70-80 százalékát) sikerül INR 2-3 között élniük, akkor e szövődmény elkerülhető, ki sem alakul vagy enyhe. Tehát ezt is feltétlen beszélje meg kezelőorvosával! "A medicinában az önhatalmú, laikus döntéseknek mindig következményük van" - szögezte le Blaskó György.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A véralvadásgátlók, főleg a régebbi típusú kumarinszármazékok használata nagy figyelmet kíván. Utóbbiaknál ugyanis ügyelni kell a megfelelő mennyiségű és nagyjából egyenlő napi elosztású K-vitamin -bevitelre, az esetleges gyógyszerkölcsönhatásokra, továbbá a rendszeres INR-ellenőrzésre (ezekre NOAC esetén nincs szükség). Valamint természetesen minden készítmény esetén fontos, hogy a beteg lelkiismeretesen alkalmazza az előírt terápiát! Ha valaki elfelejtette, hogy a beszedte-e a tablettát, úgy semmiképp se pótolja, inkább maradjon ki egy nap, ugyanis rossz esetben életveszélyes vérzéses szövődményeket okozhat, ha dupla adagot szed be! Emellett fontos az is, hogy mindaddig alkalmazza a kezelést, amíg a kezelőorvosa úgy dönt, hogy leállhat vele. Ennek oka, hogy ekkor jelentősen megnő a véralvadási zavarok esélye, legyen szó artériás vagy vénás trombózisról.
Amennyiben valaki a mellékhatások miatt szeretné abbahagyni a terápiát (például hajhullás , erős menstruációs vérzés okán), úgy lehetőség van más készítményre való áttérésre, hiszen statisztikák szerint a kumarintípusú véralvadásgátlók okoznak a legtöbb esetben kellemetlen panaszokat: ekkor tehát érdemes lehet új típusú véralvadásgátlóra váltani, de feltétlenül az orvos tudtával.
Ez is érdekelhet
Forrás: Trombózisközpont
