Ön tudja, hogy mi a Langerhans-szigetek legfontosabb exportcikke? Hát persze, hogy az inzulin. E szigetek ugyanis nem valami távoli tenger ölelésében fekszenek, hanem a hasnyálmirigyben találhatók, amelynek állományából csupán 1-2 százalékot tesznek ki e nagyjából 200 mikron átmérőjű sejtcsoportok. Vannak itt A (alfa), B (béta), D (delta) és F típusú sejtek, amelyek különféle hormonokat termelnek. A B-sejtek állítják elő az inzulint, amely előinzulinként kezdi a karrierjét a szervezetben. Molekulájában az A és a B láncot egy C-peptid kapcsolja össze, amely az aktoválódás során peptidáz hatására leválik. Ezután az aktív hormon a citoplazmában membránnal körülvett granulumok (szemcsék) formájában tárolódik, s egy adott ürítési jelre reverz (fordított) pinocitózissal jut ki a sejtből. A vérplazmában részben szabadon, részben kötött formában halad tovább.
Az inzulin a szinte minden szövetére hatással van. Először is befolyásolja a szénhidrát-anyagcserérét. Fokozza a sejtmembrán glükóz áteresztőképességét, főként az izomzatban és a zsírszövetben. Fokozza a glükóz-felhasználással (glükóz oxidációja, glikogén építés), de csökkenti a glükóz termeléssel (glikogenolízis , glükoneogenezis) járó folyamatokat, csökkenti a vércukor szintet. A táplálékfelvételt követően a bélből felszívódott glükóz nagy része a májban glikogén formájában tárolódik, majd az étkezések közötti fázisban mobilizálódik, szavatolva a glükóz-függő szövetek (agy, vörösvérsejt stb.) állandó glükózellátását.
Hatással van a zsíranyagcserére, az N-anyagcserére (azaz az inzulin hatására nő a sejtek aminosavfelvétele). Ettől független mechanizmussal serkenti a fehérjeszintézist, gátolja a fehérjebontást. Ebből adódik a növekedésben betöltött szerepe. Van egyéb hatása is, például az inzulin fokozza a K-ion belépését a sejtbe, ezzel növeli a sejtek nyugalmi potenciálját.
Az inzulinnak különböző típusai vannak attól függően, hogy a vegyület milyen gyorsan dolgozik, a hatása mennyi idő alatt ér a csúcsra, és a hatás mennyi ideig tart.
Az 1. típusú cukorbetegségben szenvedő emberek B-sejtjei már nem termelnek inzulint, mert a béta-sejtek már elpusztultak. Ezért rendszeresen inzulint kell juttatniuk a vérükbe, hogy felvehessék a glükózt az ételekből.
A 2. típusú cukorbetegeknél van inzulintermelés, ám a szervezetük nem reagál rá. Vannak, akiknek a kór e típusában gyógyszerekre, vagy inzulin injekciókra van szükségük, hogy a testük hozzáférjen a glükóz energiájához.
Az inzulint nem lehet tablettában szedni, mert az emésztőrendszer lebontaná, mint az élelmiszer-fehérjéket. Ezért be kell injektálni a bőr alatti zsírszövetbe, ahonnan bekerülhet a vérbe.
A gyors hatású inzulin a beadása után már 15 perccel elkezdi éreztetni a hatását, a teljesítményének körülbelül egy óra múlva ér a csúcsára és 2-4 óráig aktív marad. E csoporthoz tartozik a glulizin inzulin, az lispro inzulin és aszpart inzulin.
A szokásos vagy rövid hatástartamú inzulin általában 30 perc alatt terjed szét a vérárammal, 2-3 óra alatt ér fel a csúcsra és hatásos marad mintegy 3-6 órán át. A Humulin R tartozik ide.
Közepes hatástartamú inzulin általában 2-4 órával az injekció után jut be a véráramba, a csúcsra a beadás után 4-12 órával később ér fel, s a hatása körülbelül 12-18 órán át. Az NPH tartozik ide.
A hosszú hatástartamú inzulin a véráramba szintén több órával a beadás után jut be, és képes csökkenteni a glükóz szintet meglehetősen egyenletesen egy 24 órás időszakban. A detemir inzulin és a glargin inzulin tartozik e csoportba.
Előkevert inzulin pedig azoknak lehet hasznos, akiknél az alkotóelemek aránya már stabilan beállt, vagy a rossz látásuk miatt az egyes komponensekből nem tudják maguk előállítani a megfelelő kombinációt.
Tavaly megjelent a piacon egy gyorshatású inhalálható inzulin termék is, amelyet az étkezések előtt lehet alkalmazni a 1-e és 2-es típusú betegségnél is.
Az inhalációs inzulin már 12-15 percen belül dolgozni kezd, a csúcsot 30 perc alatt éri el, és a hatása mintegy 3 óráig tart.
Így működik
Az inzulin a vércukor szintjének szabályozásában működik közre. A cukorbetegeknél a szabályozás egyensúlya borul fel, és a vérben túl magasra emelkedik a glükóz (vércukor) szintje. Ha minden hibátlanul működik, akkor a gyomor mögött található szerv, a hasnyálmirigy által termelt inzulin a következő élettani folyamatban vesz részt:
▪ A szervezet üzemanyaga a glükóz, így az emésztés a szénhidrát tartalmú táplálékot e speciális cukorrá bontja. A glükóz bejut a véráramba, s eljut minden sejthez (az izomsejtektől, a kötőszöveti sejtekig és a központi idegrendszer sejtjeiig), s energiát szolgáltat nekik.
▪ Amikor a szervezet érzékeli a vár magasabb cukortartalmát, erről jelet küld a hasnyálmirigynek.
▪ A hasnyálmirigy pedig inzulint bocsát a vérbe, hogy segítse az energiahordozó hasznosítását.
▪ Az inzulin ugyanis egy sajátos kulcs, amelynek jelenlétében a sejthártya átjárhatóvá válik, s a cukor a vérből bejut a sejtbe, amely kinyerheti belőle az energiát.
▪ Mivel a cukor a vérből átvándorol a sejtekbe, a vér cukorszintje visszaesik az alapértékére.
▪ Ezzel egy időben a hasnyálmirigy újabb jelzést kap, de ezúttal arról, hogy hagyja abba az inzulin kibocsátását.
▪ Amikor a szervezet újabb szénhidrát alapú tápanyagot észlel, a folyamat kezdődik elölről.
▪ A felesleges (a sejtek által nem hasznosított) cukor jelentős részét a szervezet nem üríti ki, hanem eltárolja a zsírsejtekben, amelyek megfelelő inzulinszint mellett nagyon gyorsan képesek a vérből kivonni a szervezet üzemanyagát.
Forrás: www.diabetes.org