Ezek a vérszegénység típusai

A leggyakoribb tünetek

A vérszegénység leggyakoribb tünete a bőr, illetve a kötőhártya sápadtsága. Amennyiben a vérben található vörösvértestek száma rövid idő alatt jelentősen a normál érték alá csökken, akkor erőteljes szédülés és gyengeség mellett a fáradékonyság, az étvágytalanság, a rövidült, szapora légzés és szívverés tüneteit tapasztalhatja a vérszegénységben szenvedő beteg. Ám ha lassú, fokozatosan kialakuló kórképről van szó, a szervezet olyan jól alkalmazkodik, hogy nehezen deríthető ki a probléma. Vérszegénységről akkor beszélünk, ha a beteg hematokrit -értéke - azaz a vörösvérsejt százalékos aránya a vértérfogaton belül - férfiak esetében 41 százalék, nőkben 37 százalék alá kerül.

A vérszegénység azt jelenti, hogy a szervezetben túl kevés a vörösvérsejt, túl alacsony a hemoglobinszint, így ezek nem tudják ellátni a feladatukat, és nem képesek elegendő oxigént és tápanyagot szállítani a sejtekhez. Mit egyen, aki vérszegény?

B12-vitamin-hiányos vérszegénység

Az enzimszerepet betöltő vitaminnak nagy szerepe van a vörösvérsejt-képzésben, ezért hiánya vérszegénységhez vezet. A B12-vitamin állati eredetű táplálékkal kerül a szervezetbe, a májban raktározódik, emiatt a felszívódás teljes megszűnése után is csak évekkel később okoz panaszokat. Ilyenkor a súlyos vérszegénység tünetei jelentkeznek, a fáradékonyság, sápadtság mellett nyálkahártya-elváltozások, kialakul az úgynevezett tükörnyelv, gyomor és bélrendszeri zavarok (fogyás, hasmenés) léphetnek fel. Emellett akár végtagi zsibbadás, fonákérzés, egyensúlyzavar, agyi működési zavarok (szellemi leépülés) figyelhetőek meg.

A B12-vitamin hiányának leggyakoribb oka az örökletes autoimmun betegség, az anémia pernicióza (vészes vérszegénység), de kialakulhat hasi műtétek (gyomor-, béleltávolítás), szigorú vegetarianizmus, féregbetegség, súlyos bélgyulladás (Crohn-betegség) következtében is. A B12-vitamin hiány legtöbbször felszívódási okra vezethető vissza.

Folsavhiányos vérszegénység

A különböző élettani folyamatokat támogató folsav hiányában kialakuló vérszegénység nyálkahártya-elváltozásokat okoz. A táplálékkal (citrusfélék, zöldségek) bevitt napi folsavigény 50-100 mikrogramm, ha a test teljes folsav készlete kiürül, a súlyos vérszegénység tünetei jelentkeznek: fáradékonyság, sápadtság, nyálkahártya-elváltozások, tükörnyelv, gyomor- és bélrendszeri zavarok. Kialakulásának leggyakoribb oka az elégtelen bevitel, ez lehet minimális gyümölcs- és zöldségfogyasztás mellett felszívódási zavar (például trópusi sprue) miatt, akadályozhatja a felszívódást egyes gyógyszerek szedése is, de többek között terhesség, vörösvértest széteséssel járó vérszegénység, bizonyos bőrbetegségek esetén eleve megnövekszik a folsavigény, ilyenkor szintén kialakulhat.

G6PD-enzim-hiány okozta vérszegénység

A vörösvértest membránjának épségéért felelős enzim hiánya vérszegénységet okozhat. A betegség X kromoszómához kötötten recesszíven öröklődik (tehát inkább a férfiakat érinti).

A betegek többnyire panaszmentesek, a tüneteket külső tényezők (fertőzés, bizonyos gyógyszerek) váltják ki. A betegség gyógyíthatatlan, a tünetek - sárgaság, vizelet besötétedése - a károsító tényezők elkerülésével szüntethetők meg, de a tünetek akkor is megszűnhetnek, ha a károsodás továbbra is fennáll.

Idült vérszegénység

Az Anaemia haemolytica több betegséget foglal magába, közös jellemzőjük az öröklődő jelleg és a károsodott hemoglobin, amely idült vérszegénységhez vezet. Általában enyhe tünetekkel jár, esetleg sárgaság, epekőbetegség, csontfájdalmak, látászavar, lépmegnagyobbodás is megjelenthet. Genetikai vizsgálatból és vérvétel alapján diagnosztizálható, kezelésre általában nincs szükség, esetleg folsavpótlás jöhet szóba, vagy egyes esetekben a lép műtéti eltávolítása.

Kivérzés utáni vérszegénység

A heveny vérzés okozta vérszegénység során a vörösvérsejt-szám olyan mértékben lecsökken, hogy az elvesztett vér pótlódásához akár több napra vagy hétre van szükség. Leggyakrabban balesetek, valamint bélrendszeri vérzések, de fontos megjegyezni, hogy a normális havi vérzés kapcsán elvesztett vér mennyisége nem idézheti elő. Gyengeség, fáradékonyság, rossz közérzet, ájulás; sápadtság, szapora szívverés-érzés, légszomj formájában mutatkozik meg. A vérszegénység diagnózisát vérvizsgálat alapján állítják fel. Amennyiben a vérzést kiváltó ok megszűnik, egészséges táplálkozással és vaspótlással tovább javítható az állapot, de ha a vérzés tovább folytatódik, vagy esetleg a súlyos állapotba került beteg nem kap vérkészítményt, beállhat a halál.

Krónikus betegséghez társuló vérszegénység

A krónikus betegségek jelentősen csökkentik a vörösvérsejtek élettartamát, amivel a csontvelő nem tud lépést tartani, így vérszegénység alakul ki (Ez nem csupán a vörösvérsejteket érinti, de a fehérvérsejtek és a vérlemezkék száma is radikálisan csökkenhet.). Számos krónikus betegség kísérő tünete lehet enyhe vagy középsúlyos vérszegénység. A krónikus fertőzések és gyulladások mellett daganatos megbetegedések és májbetegségek is kiválthatják. A vérszegénység rendszerint mérsékelt, gyakori a tünetmentesség, a betegségre általában rutin vérvizsgálat során figyelnek fel. A vas- és folsavhiány együttes felállása esetén komolyabb a vérszegénység, ilyenkor sápadtságot, gyengeséget, fáradékonyságot, szapora szívverést, fulladásérzést tapasztal a beteg. Fontos tudni, hogy a krónikus veseelégtelenséghez társuló vérszegénység oka eltérő és rendszerint súlyosabb is.

Örökletes ellipszis alakú vörösvértest okozta vérszegénység

A vörösvértest membránját alkotó egyik vázfehérjének kóros eltérése esetén az ellipszis alakúvá váló vörösvérsejtek nem képesek áthatolni a lép kis résein és idő előtt szétesnek. Bár a rövidebb életidejű vörösvérsejtek pótlására a csontvelő megsokszorozza a termelést, ha fertőzés vagy folsavhiány lép fel, ilyenkor kezdődik a különböző súlyosságú vérszegénység kialakulása. Ritkán epekőbetegség tünetei és lépmegnagyobbodás is előfordul.

Örökletes vörösvértest-membránhiba okozta vérszegénység

A betegség kialakulásának pontos mechanizmusa nem ismert, de feltehetően a vázat alkotó fehérjék egyikének hibája miatt ebben az esetben a vörösvérsejt gömb alakot vesz fel a korong helyett, mely így szintén nem képes áthatolni a lép kis résein és szétesik. Enyhe esetben a rövidebb életidejű vörösvérsejtek pótlására a csontvelő megsokszorozza termelését, de amennyiben ezt fertőzés vagy folsavhiány megzavarja, akkor súlyos vérszegénység alakul ki. A gyengeség, fáradékonyság mellett görcsös hasi fájdalmak és lépmegnagyobbodás is felléphet.

Sarlósejtes vérszegénység

A már gyermekkorban tüneteket okozó öröklődő betegség a vörösvértestek szétesésével kialakuló vérszegénységgel jár. A hibás génállomány következtében a károsodott hemoglobin miatt a vörösvértestek sarló alakúvá válnak és szétesnek. Tünetei: idült vérszegénység (gyengeség, fáradtság), sárgaság, epekőbetegség, lépmegnagyobbodás, lábszáron kialakuló nehezen gyógyuló fekély. Órákig, napokig tartó heves fájdalmak a különböző szervekben, bekövetkezhet szélütés vagy fájdalmas hímvessző-merevedés. Késlelteti a nemi érést, fokozza a fertőző megbetegedések megjelenését és a szemproblémákat. A betegek egész életen át kezelést igényelnek.

Ez is érdekelhet

vashiány

Mikor kell bevenni a B12 vitamint, hogy valóban hasson? Amit a legtöbben elrontanak

koleszterinszint csökkentése

Jelentősen csökkenhet a koleszterinszinted, ha ezt szeded

Egészség és gasztronómia

Éhgyomorra kávézni: szabad vagy sem?

csemegeuborka

Van egy kis gond a csemegeuborkákkal

Terhesség alatti és szülés utáni vérszegénység

A vérben a vörösvértestekben lévő oxigénszállító fehérje kórosan alacsony szintje akkor alakul ki, ha a kismama nem fogyaszt elég vasat, amit a szülés kapcsán bekövetkező vérzés tovább súlyosbíthat. Gyengeségérzés, sápadtság, aluszékonyság, fejfájás, szívdobogásérzés, bőr és köröm kiszáradása és töredezettsége jelentkezhet tünetként.