A vashiány nagyon gyakori: több mint másfél milliárd embert, vagyis minden harmadik lakost érint a Földön. Európában minden harmadik menstruáló nő, négy várandós közül három, illetve a kisgyermekek közel fele vashiányos. A kezeletlen vashiányból kialakuló vashiányos vérszegénység pedig a gazdaságilag fejlett országok lakosságának 2-4 százalékát is érinti.
A vas elengedhetetlen a vérképzéshez, a szívünk és izmaink megfelelő működéséhez, a fertőzésekkel és a betegségekkel szembeni ellenállóképességünk, valamint a fizikális és mentális energiaszintünk fenntartásához, azaz a vas nélkülözhetetlen a szervezetünk megfelelő működéséhez.
Sokféle tünet jelezhet vashiányt
Egy európai felmérés szerint a vashiányos betegek az orvosnál leggyakrabban a tartós fáradtságot (79 százalék), a sápadtságot (38 százalék), a koncentrálóképesség csökkenését (30 százalék) említik, valamint a nők erős menstruációs vérzésről számolnak be (28 százalék).
A vezető panaszokon kívül számos egyéb tünet is utalhat vashiányra:
- Sokan tapasztalnak fejfájást, halláscsökkenést, légszomjat, memóriazavart, csökkent libidót;
- További kellemetlen elváltozásokat, mint az ajkak berepedése, fekélyek a szájban, sérülékennyé vált bőr, töredezett köröm, hajhullás;
- Olyan furcsa szokások is jelentkezhetnek, mint a hidegérzékenység, nyugtalan láb szindróma, jég szopogatása, ehetetlen dolgok utáni sóvárgás.
Nem kizárólag nőket érinthet a vashiány
A vashiány leginkább a nőket érintő hiánybetegség, de valójában mindkét nemben és kortól függetlenül kialakulhat, ha:
- Fokozott a vasvesztés: menstruációs vérzés, egyéb krónikus vérvesztés miatt;
- Nem kielégítő a vasfelszívódás: vérzéssel, gyulladással vagy felszívódási zavarral járó, hosszan tartó krónikus betegségek esetén;
- Megnő a vasigény: bizonyos életszakaszokban – várandósoknál, kisgyermekeknél, serdülőkorban –, valamint tartós és erőteljes fizikai megterhelés során;
- Kevés a vasbevitel: önszántukból (vegetáriánus vagy vegán étrendet követők, fogyókúrázók) vagy krónikus betegség miatt diétázók esetében.
Kezeletlenül a szervezet összeomlásához vezethet
A vashiány miatt jelentősen, közel harmadával csökken a fizikai teljesítőképesség, és minden második vashiányos panaszkodik aktivitáscsökkenésről. Következményei személyenként eltérők, de a vashiány mindenképpen gyengébbé tesz bennünket, súlyosbítja a krónikus betegségeket, növeli a megbetegedések és halálozások arányát, kisgyermekeknél jelentősen rontja a szellemi és a mozgásfejlődést, terhességben pedig nemcsak az anyára, hanem a fejlődő magzatra is veszélyes, mivel alacsony születési súly, koraszülés, károsodott agyi fejlődés kockázatával jár.
A vashiány napja kezdeményezés
2015-ben indult és hazánkkal együtt már 26 országban vezették be, valamint több
nemzetközi betegszervezet és szakmai szervezet is támogatja.
A vashiány bárkit érinthet, az
emberek azonban többnyire nem észlelik időben testük jelzéseit, gyakran csak
akkor tesznek ellene vagy fordulnak orvoshoz, amikor már az egészségük
megromlott. Ezért annak ellenére, hogy a vashiány súlyos következményekkel járó
globális probléma, jelentősen aluldiagnosztizált állapot.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tartósan fennálló vashiányban pedig a vasraktárak idővel kiürülnek, ami vashiányos vérszegénységhez vezet, amely életet veszélyeztető, azonnali beavatkozást igénylő állapot.
Ez is érdekelhet
Ha már kialakult, kezelni kell
Az emberek átlagosan 9 hónappal a vashiányos tünetek jelentkezését követően fordulnak orvoshoz. Pedig a tünetek felismerésével az időben elkezdett, kiegyensúlyozott, vasban gazdag táplálkozás önmagában vagy szájon át történő vaspótlással kiegészítve sikerrel járhat. Ezek sikertelensége esetén pedig intravénás (injekciós vagy infúziós) vasterápiával a vashiány és anémia orvosi segítséggel sikeresen kezelhető.
