A magyar vásárlói tudatban az élénk narancsszínű tojássárgája forrt egybe az egészséges tojás fogalmával. Egy korábbi cikkünkben már megírtuk, hogy a beltartalmi értékét semmilyen módon nem befolyásolja a szín, mi pedig csupán azért ragaszkodunk az élénk tojássárgájához, mert ehhez szoktunk: itthon ugyanis a tyúkokat kukorica alapú takarmányon tartották, emiatt pedig a tojásuk sárgája sötétebb színt vett fel.
Hogyan lehet valóban sárga a tojássárgája?
Egy másik városi legenda is fűződik a tojássárgájához, mégpedig a kemény tojás kapcsán. Néha ugyanis, hogyha megfőzzük a tojást, annak sárgája és fehérje között vékony, de annál csúnyább, szürkés-zöldes sáv alakul ki. Erre sokféle magyarázat forog közszájon, egyik szerint az elszíneződés jelzi, hogy a tojás régi vagy szennyezett volt. Legújabban az terjed a közösségi médiában, hogy a zöldes elszíneződés a génkezelt tojásnál jelenik csak meg. Az Index cikke szerint ugyanakkor egyáltalán nem ez áll a háttérben.
A válasz a főzési módban rejlik. A kemény tojást tulajdonképpen csak egyféleképpen lehet elrontani: ha túl sokáig főzi az ember. Ilyenkor az történik, hogy a fehérjében levő hidrogén-szulfid reakcióba lép a sárgájában levő vassal, és a tojás két részének határán, a sárgája felszínén vas-szulfid keletkezik. Ez adja a nem túl gusztusos színt. Viszont jó hír, hogy teljesen ártalmatlan, és a tojás ízét sem befolyásolja.
Ez is érdekelhet
Hogy elkerüljük az elszíneződést, nem szabad időt hagyni a kémiai reakció lezajlására. Az optimális főzési idő 12 és 15 perc között van (a tojás mérete befolyásolja, nyilván minél nagyobb, annál tovább kell főzni). Egy trükköt vethetünk még be a kémia ellen: ha a főzővízből kivéve a tojást rögtön hideg vízbe tesszük, a lehűlés megállítja a reakciót, és a vas-szulfid képződését is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
