A gyulladásos bélbetegségek olyan betegségeket jelölnek, melyek elsősorban a vékony- és vastagbelet érintik, de az emésztőrendszer egészében jelentkezhet a gyulladás. A gyulladásos bélbetegségek kiváltó oka ismeretlen, de olyan autoimmun betegségekről van szó, melyeknél a szervezet immunrendszere az emésztőrendszer bizonyos sejtjeit betolakodó kórokozóként kezeli, és ezért folyamatosan támadásokat indít ellenük.
A gyulladásos bélbetegség okai
A belek gyulladásos betegségei között leggyakrabban két kórt szoktak emlegetni: a fekélyes vastagbélgyulladást (colitis ulcerosa) és a Crohn-betegséget. Emellett egyéb gyulladásos bélbetegségek is léteznek, de ezek előfordulása jóval ritkább.
Mindkét betegség általában fiatal korban kezdődik, leggyakrabban 20-40 éves kor között. A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa pontos oka mindmáig ismeretlen, az örökletes hajlamnak azonban nagy szerepe lehet a kialakulásukban. A betegséget valamilyen külső vagy belső tényező, például fertőzés, fizikai vagy lelki kimerültség hívhatja elő lappangó állapotából. A legújabb kutatások szerint a bélflóra egyensúlyának felborulása, bizonyos káros mikrobák túlszaporodása is hozzájárulhat a gyulladásos bélbetegségek kialakulásához.
A bélbetegségek komoly fájdalmakkal járhatnak együtt
A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa közötti legnagyobb különbség, hogy a gyulladás a bélrendszer melyik szakaszán jelentkezik. A colitis ulcerosa kizárólag a vastagbelet betegíti meg, míg a Crohn-betegség a vékony- és a vastagbélre egyaránt kiterjedhet, sőt a tápcsatorna egyéb szakaszain, például a nyelőcsőben, a gyomorban vagy a végbélben is jelentkezhet.
Ezek között a gyulladásos bélbetegségek között lényeges különbség az is, hogy milyen mértékben érintett a bélfal: a colitis ulcerosa csupán a nyálkahártya betegsége, míg a Crohn-betegségben a bélfal teljes metszetében károsodik. Az utóbbinál a gyulladás átterjedhet a hasi üregben lévő egyéb szervekre, például a méhre vagy a hólyagra is, és súlyos szövődményeket okozhat. A végbél körüli bőrfelületen pedig úgynevezett külső sipoly alakulhat ki. A colitis ulcerosára vagy egyéb, ritkább gyulladásos bélbetegségekre ezek a szövődmények nem jellemzőek.
A gyulladásos bélbetegségek tünetei igen hasonlóak (annak ellenére, hogy a bélrendszer különböző szakaszait érintik): hasi fájdalom, görcsök, hányás és hasmenés, végbéltájéki fájdalom és vérzés, fogyás, az elégtelen székletürítés érzete. Mivel a gyulladásos bélbetegségek mellé gyakran felszívódási zavar is társul, az érintetteknél vérszegénység vagy vitaminhiány is kialakulhat. A gyulladásos bélbetegségek mellé gyakran egyéb betegségek is társulnak, például ízületi fájdalmak vagy a bőr fekélyes gyulladásai.
A gyulladásos bőrbetegségek jelenleg nem gyógyíthatóak, de különböző módszerekkel kezelni lehet őket. A fekélyes vastagbélgyulladás kezelésében például a gyulladt bélszakasz sebészi eltávolítása és a bélkivezetés hatékony lehet, de ugyanez a Crohn-betegség esetén hatástalan.
A gyulladásos bélbetegségek terápiáját mindig egyénre kell szabni. A gyógyszeres kezelés során a kezelőorvos javasolhat antibiotikumot, gyulladáscsökkentőt, immunszupresszánst. A legújabb kutatási eredmények szerint a székletátültetés ígéretesnek tűnik a gyulladásos bélbetegségek kezelésében.