Egészségünk megőrzése szempontjából a vas az egyik legfontosabb ásványi anyag. Alapvető szerepet játszik ugyanis a szervezet számos anyagcsere-folyamatában, egyebek között a vörösvértestek által történő oxigénszállításban, a DNS-szintézisben, a légzésben, az immunrendszer működésében és az energiatermelésben.
Egy átlagos felnőtt férfinak naponta 8 milligramm vasra van szüksége, a termékeny korú nőknél ez a mennyiség - a menstruáció okozta vérveszteség miatt - jelentősen nagyobb, napi 18 milligramm. Ideális esetben a szervezet vasigényét ki tudjuk elégíteni pusztán azzal, hogy egészségesen, kiegyensúlyozottan étkezünk. Bizonyos helyzetekben, állapotokban azonban a kívánt vasmennyiséget nem lehetséges egyedül a táplálkozás révén biztosítani, ezért ilyenkor vaspótlásra is szükség van.
A diétától a betegségeken át a terhességig
Ez előfordulhat akkor, ha a táplálékkal bevitt vas mennyisége alacsony, például elégtelen táplálkozás, illetve fogyókúra következményeként. A vegetáriánus vagy vegán diétát követők különösen veszélyeztetettek, a növényi vasforrások hasznosulása ugyanis nagyságrendekkel rosszabb, mint az állati eredetű fehérjéhez kötött vasféleségeké. Olyan is előfordulhat, hogy valamilyen betegség miatt a vas felszívódásánál vagy szállításánál zavar lép fel. Ezt okozhatja például felszívódási zavar, gyulladásos bélbetegség, különféle fertőzések, májzsugor, szívbetegség, daganat vagy veseelégtelenség is.
Indokolt a vaspótlás akkor is, amikor a szervezet vasigénye magasabb, ilyen például gyermek- és serdülőkori növekedés, a tartósan intenzív sport, továbbá a terhesség, szoptatás időszaka. De a megfelelően összeállított étrend nem lesz önmagában elegendő akkor sem, ha valamiért fokozódik a vasvesztés, például rendszeres véradás következményeként, vagy bármilyen eredetű vérzés, így a normálisnál erősebb menstruációs vérzés, gyakori orrvérzés, vérző aranyér esetén. A vas ugyanis a vörösvértestek festékanyagának, a hemoglobinnak fontos alkotórésze, tehát ha vért veszítünk, azzal vasat is veszítünk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Elemivas-tartalom és felszívódás
Bár rövid távon a túl kevés vasbevitel nem feltétlenül veszélyes, ám ha a vasszint tartósan alacsony, akkor vashiányos vérszegénység alakulhat ki, amely egyebek mellett fáradtsággal, gyengeséggel, koncentrációs zavarral, emésztőrendszeri panaszokkal, a fertőzésekre való fogékonysággal jár. A súlyos vashiányos vérszegénység ráadásul növelheti a szívet vagy a tüdőt érintő szövődmények - szívritmuszavar, szívelégtelenség - kialakulásának kockázatát.
A vashiány kezeléséhez, illetve megelőzéséhez számos vaskészítmény elérhető, ám nem mindegy, melyiket választjuk. A problémásabb esetekben - például, amikor valamilyen betegség, így felszívódási zavar miatt nem megfelelő a vas hasznosulása, felszívódása - különösen oda kell figyelni arra, mit szedünk, és ilyenkor értelemszerűen nemcsak a vas pótlása, hanem a vashiányt kiváltó ok kezelése is fontos.
Általános szempont, hogy olyan terméket alkamazzunk, amellyel valóban hatásos lesz a vaspótlás. Ehhez nem árt tudni, hogy a vas nem azonos módon szívódik fel a különféle vaskészítményekből. A vasat három vegyértékű "ferri", avagy vas(III)-komplex formában tartalmazó készítményekből a vas jellemzően aktív felvétellel, jól szabályozott mechanizmus útján szívódik fel - így ezekből a szervezet éppen annyit hasznosít, amennyire szüksége van, azaz a vasat így biztosan nem fogjuk túladagolni. Sőt, a ferri vegyületeket tartalmazó készítmények használata mellett a vaspótlás kellemetlen, főként emésztőszervi mellékhatásai is jóval ritkábbak. Érdemes azt is leellenőrizni, hogy mennyi elemi vasat tartalmaz az adott vaskészítmény - részesítsük előnyben azt, amelyben 100 mg vagy ahhoz közeli az elemivas-tartalom. Számos vaspótló szer ennél jóval kevesebb elemi vasat rejt, és ha a készítményt nem éhgyomorra vesszük be, még az a kis mennyiség sem fog tudni felszívódni.
Az is befolyásolja a vas felszívódását, hasznosulását, hogy milyen egyéb étrend-kiegészítőket, gyógyszereket szedünk, vagy éppen nem szedünk. A magnézium és a kalcium gátolja a vas felszívódását, akárcsak egyes savcsökkentők, antibiotikumok, illetve hormonkészítmények, mint például a pajzsmirigybetegségre alkalmazott szerek. Ilyen esetben a szedett gyógyszer, illetve étrend-kiegészítő és a vas bevétele között legalább 2 óra szünetet kell tartani. A C-vitamin szedése viszont kifejezetten hasznos lehet, mivel ez a vitamin elősegíti a vasfelszívódást.
A hatékony vaspótláshoz az is kell, hogy annyi vasat szedjünk, amennyire szükségünk van - se többet, se kevesebbet. Előbbi esetben vastúltöltés, akár vasmérgezés is felléphet, amely komoly következményekkel járhat, utóbbinál pedig nem lesz eredménye az erőfeszítéseinknek, mert nem töltődnek fel a vasraktáraink. Célszerű tehát szakember segítségét kérni, aki felméri az állapotunkat, és az alapján eldönti, mivel pótoljuk a vasat, milyen mennyiségben és mennyi ideig. Súlyosabb esetben nem lesz elég a maximum 45 mg elemi vastartalmú étrend-kiegészítő, hanem gyógyszerre lesz szükség.
Ez is érdekelhet
Ne felejtkezzünk el a megfelelően összeállított étrendről sem: vaspótlás mellett is figyeljünk oda arra, hogy rendszeresen kerüljön a tányérunkra egy-egy finom vasforrás, például tojássárgája, máj, juh- és kecsketej, hüvelyesek, sütőtök, édesburgonya, illetve olyan olajos magvak, mint a mogyoró, a tökmag vagy a szezámmag.
