Vizeletünk színe, szaga, vagy éppen a vizeletürítés gyakorisága sok mindent elárulhat az egészségünkkel kapcsolatban. Ugyanúgy, ahogy az is, ha habossá válik. Elképzelhető persze, hogy valamilyen egyszerű ok magyarázza a jelenséget: ha például túl gyors a vizeletürítés, a vizelet habos lesz, de előfordulhat, hogy a vécékagylóban maradt tisztítószerek miatt történik a habzás. Ám az esetek többségében olyan (egészségügyi) probléma áll a háttérben, amivel foglalkozni kell. A The Healthy gyűjtése alapján összeszedtük a lehetséges okokat.
Dehidratáció
Ha dehidratáltak vagyunk, a vizeletünk koncentráltabb lesz, ami habzást eredményezhet. Kiszáradás esetén egyébként a vizelet színe is megváltozik, a normálisnál (áttetsző, halványsárga) sötétebb árnyalatú lesz. Kiszáradás leggyakrabban hasmenés, hányás, lázas állapot, erős izzadás hatására lép fel, de természetesen azon egyszerű oknál fogva is kialakulhat, hogy nem iszunk elég vizet.
Baktériumok a vizeletben
A vizeletben lévő baktériumok szintén habot termelhetnek. Ez nem feltétlenül jelent fertőzést, hiszen a hólyag normális esetben a nap folyamán kiüríti a kórokozókat. A baktériumok túlszaporodása azonban fertőzés következménye lehet, aminek jellemzően egyéb tünetei is vannak, például égő érzés, fájdalom vizeletürítés közben, gyakori vizelési inger. Egy nemi úton terjedő betegség, a trichomoniázis hatására például habos váladék ürül a nőknél a hüvelyből, a férfiaknál pedig a péniszből, ami értelemszerűen a vizelet kinézetét is befolyásolhatja.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Fehérje a vizeletben
A vizeletben lévő fehérje is gyakori mögöttes ok, ilyenkor fehérjevizelésről beszélünk. Az teljesen normális, hogy a vérünkben fehérje van, a vizeletben azonban csak akkor található meg, ha a veséink - valamilyen oknál fogva - nem működnek megfelelően. Az egészséges vesék kiszűrik a salakanyagokat a vérből, miközben a fehérjét "bent" tartják, mert szükség van rá a különböző testi funkciókhoz, például a szövetek gyógyulásához és a fertőzések elleni küzdelemhez.
Diabétesz
A diabétesznek erős vesekárosító hatása van. A vesékben található több millió apró véredény kis lyukakon keresztül szűri ki a vérből a salakanyagokat. Ezek a lyukak nem engedik, hogy a nagyobb fehérjemolekulák távozzanak a szervezetből. Ha a diabétesz következményeként fellépő magas vércukorszint nincs szabályozva, a glükóz tönkreteszi a véredényeket, és a fehérje beszivárog a vizeletbe.
Kezdetben a vesebetegség jellemzően nem okoz tüneteket, ezért fontos, hogy a diabéteszt időben felismerjék és kezeljék. Sőt, az érintettek számára a vércukorszintjük folyamatos monitorozása is elengedhetetlen, csakúgy, mint a rendszeres vizeletvizsgálat.
Magas vérnyomás
A tartósan magas vérnyomás a diabéteszhez hasonló hatással van a vesékre, nem véletlen, hogy a magas vérnyomás nagyon gyakran okoz vesebetegséget. Az összeszűkült vénákon és artériákon "keresztülrohanó" vér olyan terhet ró a vesékre, hogy a szervek szűrőképessége leromlik, és a fehérje bekerül a vizeletbe. Ezért olyan fontos, hogy az érintettek minden eszközzel - diéta, mozgás, gyógyszerek - igyekezzenek normál tartományban tartani a vérnyomásukat.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Bár nem kell rögtön orvoshoz rohanni, ha azt tapasztaljuk, hogy habos a vizeletünk, célszerű figyelni magunkat: amennyiben huzamosabb ideig fennáll a jelenség, fontos, hogy utánajárjunk, mi okozza - mint ahogy a fentebbiekből látszik, akár komoly probléma is állhat a háttérben. Különösen azoknak kell óvatosnak lenniük, akiknél nagyobb a vesebetegség kialakulásának kockázata.
Ez is érdekelhet
Kiemelendő, hogy ha a habos vizelet mellett fájdalmas vizeletürítés, véres vizelet vagy vizeletinkontinencia jelentkezik, mindenképpen szakemberhez kell fordulni. Abban az esetben is orvosi segítségre van szükségünk, amikor a vizeletünk habos, a lábaink duzzadtak, és a szemeink körül is duzzanat jelentkezik, mert ez vesekárosodásra utalhat.
