Mint azt korábban megírtuk , januárban az 57 éves David Bennett vált az első emberré, aki genetikailag módosított sertésszívet kapott, miután hiába küzdött végső stádiumú szívelégtelenséggel, leromlott általános egészségi állapota miatt a hagyományos szívátültetés nem volt lehetséges nála. Az életmentő beavatkozást a Marylandi Egyetem orvosi központjának (UMSOM) szakemberei végezték el. Két hónappal később, márciusban azonban Bennett elhunyt : a beültetett állati szív nem tudta ellátni a feladatát, és leállt. Egyelőre nem ismert, mi állhatott a probléma hátterében. A sertésszívben ugyan egy vírus genetikai nyomára bukkantak a boncolás után, arra ugyanakkor nincs bizonyíték, hogy aktív fertőzés alakult volna ki a páciens szervezetében.
Június közepén és július elején aztán két újabb betegen is hasonló műtétet hajtottak végre New Yorkban – ezt kedden jelentette be sajtótájékoztatón dr. Robert Montgomery, a New York-i Egyetem Langone Transzplantációs Intézet igazgatója. A Business Insider beszámolója szerint hozzátartozik az igazsághoz, hogy ezúttal az agyhalál állapotában lévő páciensek szervezetébe ültettek be sertésszívet, akik keringését mesterségesen tartották fenn az orvosok. Mindenesetre a két sertésszív ezután 72 órán keresztül jól funkcionált. A szerveket összesen tíz ponton módosították genetikailag. Négy génmódosítás a szervkilökődés és az abnormális sejtnövekedés meggátolását szolgálta, további hat pedig azt a célt, hogy a szívek összeférhetőbbé váljanak az emberi szervezettel.
Ez is érdekelhet
„Ez már valóban a következő határ a transzplantációs orvoslásban. Modern csoda, hogy egyáltalán képesek vagyunk megfontolni ezt a lehetőséget” – fogalmazott a Business Insidernek nyilatkozva dr. Preethi Pirlamarla szívsebész, a New York-i Mount Sinai kórház szakembere, aki maga nem vett részt a kísérleti beavatkozásokban. Kifejtette, mielőtt az orvosi rutin részévé válhatnának a hasonló szervátültetések, az orvosoknak még jobban meg kell érteniük, hogy változtassák meg a sertésszerveket ahhoz, hogy egy élő, mozgó emberi testben megfelelően tudjanak működni, illetve a recipiens szervezete ne lökje ki azokat. Hozzátette, ha a jövő évben még nem is reális, öt-tíz éven belül elképzelhető, hogy az orvostudomány eljut majd erre a szintre.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
