Szervezetünk egészséges működéséhez jódra is szükségünk van . Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az anyagcserénket szabályozó hormonokat pajzsmirigyünk kellő mennyiségben megtermelje. Világszerte közel 1 milliárd ember él a jódhiány határán, 200 millióan közülük pedig a csökkent jódbevitel következtében kialakult golyvás megbetegedésben szenvednek. A fejlettebb társadalmakban, így hazánkban is az ivóvíz, illetve a só jódozása útján biztosítják az emberek jódhoz jutását.
Terheseknek több kell
Jódot ételeinken keresztül viszünk be szervezetünkbe, fontos azonban a mértékletesség, hiszen a túlzott jódfogyasztás is bajt okozhat, például autoimmun betegség alakulhat ki. Felnőtteknek a napi javasolt mennyiség 0,15 mg, szoptatás és terhesség alatt azonban ennél valamivel több kell.
Tengeri hal, máj, csapvíz
Mivel Magyarországon (és általában Európában) a termőföld jódban szegény, külön is oda kell figyelni a megfelelő mennyiség elfogyasztására. A tengeri ételek általában jó jódforrások: a kagyló, rák, tengeri halak, illetve maga a tengeri só is tartalmazza.
De viszonylag magas a jódtartalma a fehér-, illetve a rozskenyérnek, a zabpehelynek, a rizsnek és a burgonyának is. Húsok közül a sertésmáj fogyasztása javasolt, 100 grammal ugyanis nagyjából fedezhető is a napi bevitel mennyisége. Érdekesség, hogy a csapvízben is van jód, ám az, hogy mennyi, az területenként változik (0,1-0,9 mg/l között). De az is garantálhatja a napi bevitelt, ha jódozott sóval ízesítjük az ételeinket.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Mivel Magyarországon a termőföld jódban szegény, külön is oda kell figyelni a megfelelő mennyiség elfogyasztására
Felszívódást gátló tényezők
A jód felszívódása függ a szervezet jódtelítettségétől. A felszívódását elég sok növény befolyásolja, többek között a kelkáposzta, fejes káposzta , retek, kelbimbó. Ezeken kívül hatással van rá még a fluorid és a nitrát is, mindkettő gátolja.
Ez is érdekelheti
És hogy is van ez a radioaktivitással?
Kevesen tudják - talán inkább csak azok, akik megélték a csernobili katasztrófát -, hogy a jódnak a káros környezeti radioaktív sugárzások kivédésében is szerepe van. A "sugárzásvédő" hatás elég érdekes módon működik: megfelelő jódellátottság esetén a szervezet a radioaktív jódot nem engedi felszívódni és beépülni.
Legjobban: