A jódnak igen fontos szerepe van a pajzsmirigy egészséges működése szempontjából. Emiatt sokan úgy gondolják, hogy a szerv bármely problémája esetén csak jót tehet, ha megemelik a jódbevitelt. Dr. Békési Gábor PhD , a Budai Endokrinközpont pajzsmirigyspecialistája szerint azonban nem mindig ez a legjobb döntés.
Főszerepben a jód
A jód nélkülözhetetlen a pajzsmirigy hormonjainak előállításához, így a szerv problémamentes működéséhez is. A jód elsősorban ivóvíz és táplálék útján kerül a szervezetbe. Mivel Magyarország jódszegény területnek számít, sokaknál kialakul jódhiány, ez pedig a pajzsmirigy működését is jelentősen befolyásolja - a hiányállapot pajzsmirigy-alulműködést, göbösödést vagy golyvát - más néven strúmát, illetve pajzsmirigy-megnagyobbodást - okozhat.
A fentiekből következik, hogy a jód pótlása nagy segítség a pajzsmirigyzavarok kezelésében. A pluszjód bevitele ugyanis csökkenti a pajzsmirigy alulműködésének mértékét, valamint sokszor ajánlják a göbök és a golyva kiegészítő terápiájaként - magyarázza a szakember. Egy felnőttnek naponta 150-200 mikrogramm jódra van szüksége, amely bevihető tengeri hal, alga, jódozott só vagy jódtartalmú ásványvíz formájában. Ha pedig mindez nem lenne elég, táplálékkiegészítő formájában is szedhető.
Van, amikor árt
Ugyanakkor mindig ajánlott kikérni egy orvos tanácsát a jódfogyasztással kapcsolatban, ugyanis vannak pajzsmirigybetegségek, amelyek esetén a jód csak árt. Ilyen például a pajzsmirigy autoimmun gyulladása, a pajzsmirigy-túlműködés , valamint az autoimmun Hashimoto kór is - a jód hatására ugyanis fokozódik a gyulladás, az autoimmun folyamatok pedig még inkább aktivizálódnak.
Fontos megemlíteni továbbá, hogy sok terhesvitamin jódot is tartalmaz, így a pajzsmirigyproblémákkal küzdő kismamáknak különösen oda kell figyelniük a megfelelő készítmény kiválasztásakor. Hogy pontosan milyen mértékű jódhiánnyal küzd valaki, jódszint-méréssel lehet meghatározni - így könnyebben előírható lesz a megfelelő adagolás.